Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Irodalmi értesítő

u

140 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

»Carmina Nisibena«-nak címeznek. A szír életírók és Bar- Hebraens is bizonyítják, hogy a sz. püspököt a nicaeai zsinatra elkísérte. A szír életírók szerint a nicaeai zsinatról visszatérvén, nagy buzgalommal tanulta a szentírást. Midőn Sapor perzsa király Eisibist ostrom alá fogta, polgártársait vigasztalta, bátorította; könyörgésére az ellenség csodálatos- képpen kényszerült felhagyni az ostrommal. Julián császár pogány üzelmei ellen beszédeiben bátran kikelt. Midőn Jovinián császár idejében Nisibis perzsa hatalom alá került (363), Ephraem a hívek nagy részével Edessába költözött (364 vagy 365), itt írta munkái legnagyobb részét. E város a keresztyén műveltség emporiuma volt; itt virágzottak az egyházi iskolák, kölönösen a híres »schola persica«, mely később a nestorianizmus tanai felé hajolt. Egy szerzetes ajánlatára a város melletti hegységben remete életre szánta magát; szigorú életmódot követett, imádság és a szentírás tanulmányozása volt foglalkozása. E munka közepett, éppen midőn Mózes első könyvéhez magyarázatott írt, látogatá meg őt az említett szerzetes, csodálkozva olvasá azt s bemutatá a tudományos iskolák elöljáróinak. Ephraem az igazhívők részéről nagy tiszteletben részesült, míg a hitetle- nek és eretnekek üldözték; ellenségei egy alkalommal megkövezték s félholtan hagyták. Iskolát alapított, sokat megtérített. Eközben caesariai sz. Vazul hire elhatott hozzá. Ephraem vágyott őt látni és mennyei intelemre útnak indult egy tolmács kíséretében. E látogatás kétségbe nem vonható. El nem fogadható azonban a szír életírók amaz állítása, hogy előbb Egyiptomba utazott, ott nyolc évig működött s csak azután ment volna Caesareába. Ide epiphania ünnepén érkezett és egy félreeső helyen hallgatta a Vazul által tartott ünnepélyes misét. Vazul csodálatosan megtudja jelenlétét s az ünnepély után magához hivatja. A sz. püspök imájára Ephraem a görög nyelv charismáját nyeri, elkezd beszélni görögül. Vazul áldozó pappá akarja őt szentelni, Ephraem vonakodik, a diakonatust azonban föl- veszi. Itt azon kérdés merül fel: hogyan szentelhette az edessai püspök alattvalóját diakónussá? Lamy ex*re azt vála-