Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A bibliai tulajdonnevek és idegen szavak írásmódjáról
118 VEGYESEK. idegen szavalt megszokott alakjukban és egészen magyarosan írandók. Ez lesz a negyedik alapelvünk. Már most csak az a kérdés, hol a határvonal ? más szóval, mely bibliai tulajdonneveket tekinthetjük meghono- sodottaknak, melyeket nem ? Természetesen itt nem szabad theologiát végzett papokra gondolni, hanem a hívők nagy tömegét kell szem előtt tartani, akik csak közönséges bibliai történetet tanultak és a prédikációkból ismerik a bibliai neveket. A határvonal felállítása tekintetében tehát a leg- egyszerűbb és legtermészetesebb szabály lenne a következő: meghonosodott bibliai tulajdonneveknek tekinthetők azok, melyek a szószéken gyakrabban szerepelnek, különösen pedig amelyek az iskolai hitoktatás folyamán a bibliai történetben és a vasár-, ünnepnapi perikopákban szerepelnek. Ha tehát végignézzük a Roder-féle bibliai történetet, mindjárt meg is állapíthatjuk ezen bibliai tulajdonnevek lajstromát. Meg is kísérlem ezt a lajstromot felállítani: Ádám Melchizedek Juda Éva Szálem םלעי Issachar (!) רכששי Káin Jordán Zabulon Ábel Moria Dán Szeth תש Eliezer Naftali Henok לזונה 1 T Mezopotámia Gád Mathuzale Hárán ןיה Aser ישא Szem םש Báthuel József Kam םה T Lábán Benjamin Jáfet Izsák Sichem םכש Szénár רענש (Senaar) Rebeka Egyiptus(!) Noé Ezsau Fáraó Bábel Jákob Nilus Ábráhám Gerara Putifár Sára Rachel לחר Gessen *שג Kánaán Lia Mózes Káldea Izrael Áron Szodoma׳ Ruben Mádián Gomorra Simeon Jethro Lóth Lévi Szefora
