Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Irodalmi értesítő

830

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Jézus Krisztus egy személyben egyesíti a két természetet — az istenit és emberit, az unio hypostatica perspectiváján mérlegeli Jézus emberi szivének fönsóges jelességeit és föl- tárja a litánia értelmezésében Jézus csodás életét, gondola- tait, érzelmeit, cselekedeit kezdve a mennyei Atyától való örök születésétől megtestesülésén, földi életén, tanításán, működésén át megdicsőüléséig.

A litánia harminchárom dicsérete, ugyanannyi szép jel- zése az Isten szeretetének, a megváltás történetének, melyek- nek színpompát és fényt Jézus érzelmei és gondolatai adnak, míg az összefoglaló keret a szentséges Szív. De, amikor igy megnyitja Jézus szentséges Szivének özönnel gazdag fórrá- sát, megtanít arra is, miképen kell abból merítenünk. Vagy, hogy a szerző szavaival éljek: »E litánia illatos virágokból kötött füzér, melylyel az örök ifjú ara, az egyház, a mennyei vőlegény szívét körülövezi. Minden mondata egy választott szép rózsa, melyet kellemes illatáldozatul ajánl fel a hivő lélek az égi vőlegénynek. E litánia elmélkedéses könyv, mély kútforrás, melyből mindenki bőven meríthet, hogy ez által a szent Szív iránt való áhítatát ne csak mindenkorra föntarthassa, hanem azt egyszersmind tökéletességre is jut- tassa.«

Valóban lehetetlen odatérdepelni Jézus szentséges Szivéhez, lehetetlen szemlélni annak végtelen tökéletességeit, szépségét, anélkül, hogy meg ne szeressük és szivünket szent kegyelmével szentséges Szivéhez alakítani ne törekedjünk. A szentséges Szív az az élő templom, melyben az egyház természetfölötti sz. élete lüktet, onnan indul ki az ő egész malaszt-élete, oda irányul összes tevékenysége, s vele és általa oda kell törtetnünk nekünk is. Ide édesget az Úr Jézus is. »Tanuljatok tőlem, mert szelíd és alázatos szivű vagyok.«

Amidőn a nagy világ különféle jelszók alatt arra törekszik, hogy Krisztus eszményi szentségét és vele a kérész- tény világnézetet megdöntse, mikor kufárkodó szellemmel a közfigyelmet az anyagiakra és ezek révén az élvezetekre irányítja, ami által a legrútabb önzésbe kergeti az embere-