Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Irodalmi értesítő

irodalmi értesítő.

815

felséges mű, amelynek történetével foglalkozni annyi, mint apológiát olvasni (a szépséghibáknak megvan elég ellen- súlyozójuk); és mivel épen világiak közül sokan tanulnak jogot, egyházjogot is és ott (prot. vagy pedig liberális kath. szerzőktől) jogtörténetet, azért sok világi ember az ilyen nagy jogtörténeti apparátussal megírt (Friedberg) egyház- jogi munkákból a kath. egyházról komolyabb fogalmat meríthet és nem fogja, mint az útszóli demagóg, egyszerűen papi tákolmánynak tekinteni az egyházat.

Távolról sem akarom ezzel azt mondani, hogy kath. egyházjogi tankönyvek is oly bőven ereszkedjenek belé a jogtörténeti háttér megfestésébe, mint Friedberg (pedig ő is tankönyvet írt, de egyetemi hallgatóknak), hanem csak azt, hogy némi kis utalás és felvilágosítás adassék a kath. hittanhallgatónak is e tekintetben. így ifjú levitáink tisz- tultabb fogalmat fognak kapni az egyházjogról és annak »intra et extra muros« való művelésének jelentőségéről.

Az egyház és állam viszonyáról szóló fejezet (Caput I. Sect. II. Libri II. P. Gr.) tömören összefoglalja az ismere- tes joganyagot, nem hagyva el a placetum és a »leges amor- tisationis«-ra vonatkozó magyar közjogi helyzet megismer- tetősét sem. Ebbe a fejezetbe van beosztva a magyar katho- likusok autonómiájáról szóló és minden lényegeset egészen 1902. évig a tankönyv terjedelméhez mérten összefoglaló 81. §. is. (78-77. 1.)

A kath. egyháznak viszonyát a keresztény vallásfelekeze- tekhez Magyarországon, a múltban, és a jelenben kimerítően és pontosan adja elő szerző; de jó lett volna (84. 1.) az 1868: Lili. t.-c. 9—11. §§-hoz megjegyezni, hogy e sza- kaszok az 1894: XXXI. t.-c. 148. §-a folytán elvesztet- ték hatályukat: a magyar állami házasságjog ugyanis a kötés és a hirdetés szempontjából (1868 : LIII. t.-c. 9—11. §§.), valamint a felbontás szempontjából (1868: XLVIII. t.-c.) nem veszi tekintetbe a szülők vallásának különbözőségét,1

1 Az 1868: XLVIII. t.-cikket (»a vegyes házassági válóperek- röl«) megszüntette az 1894: XXXI. t.-cikk (»a házassági jogról«) a 136. és 148. §§-ban.

\