Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

811

az alattvalókkal szemben (iura passiva), illetőleg ezeknek követelési joga a fölebbvalókkal szemben. Épen erre való tekintettel már az újabb világi jogászok is elejtették azt, hogy a jog fogalmához tartozik a kényszeríthetőség. Az állami alkotmányjogok semmiféle országban sem adnak módot arra, hogy az uralkodót kényszeríteni lehessen az országgyűlés összehívására.1 Vagyis a világi jogászok hosz- szas tévelygés után visszatértek a rettegett scholastikus állásponthoz: »ius iustitiae distributivae non admittit coactio- nem«.2 De ez elmondható a »iustitia legalis« és a »iustitia distributiva« sok egységére, jogosítványára is. Elég gondolni a házastársi jogokra az állami magánjog vagy az egyházjog keretében.

A második kiadást összevetve az I. kiadással, gratu- lálni lehet szerzőnek: könyve egészen új könyvvé lett az átdolgozás folytán. Ezt előző fejtegetésem dacára is, elisme- rém már az 1. §-nál is, de szembetűnő az az egész könyvön át. Az első kiadás inkább egy dióhéj (»Grundriss«) volt, a második kiadás már számottevő compendium, amelynek folyamán lapról-lapra lehet látni a kánonjogi legújabb iro- dalom figyelembevételét és idézését, mig az első kiadásról ez kevésbbé volt mondható.

Különösen sikerült a II. kiadás átdolgozása a konkor- dátumokról szóló fejtegetésnél. (Pars. Gen. L. I. Sectio. I. §. 6.) Az első kiadásban csak ‘20 sorban foglalkozott szerző e tárgygyal, míg most másfél oldalon át tárgyal róla és pontosan jegyzi az újabb irodalom állásfoglalását és neve- zetesen Werndz-nekf a ma élő egyik fő (Gasparri mellett) kurialista kánonjogásznak (a szónak nem gyűlöletes, hanem tekintélyt adó értelmében) közvetítő elméletét, t. i. hogy a konkordátumok, némely bennök foglalt kedvezményre nézve

' E. Grueber (Birkmeyer, Encycl.) Einführung in die Rechts- Wissenschaft. 14. 1.

2 V. Cathrein, Moralphilosophie, III. kiad. Freiburg i. Br. 1899. I. köt. 429. 1.

3 Franc. Werndz S. J., Jus decretalium, I. (Kóma, 1898.) 219—221. 1.

52*