Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Kivánatos újítások a hittudományok egyetemi előadásain

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

787

mere«; az »Officio sanctissimo« kezdetű breve-ben pedig következőleg nyilatkozik sz. Tamás bölcseletéről: »Tisztán feltünteti az egyes dolgok között fennálló okozati össze- függését s mindegyiknek végső elvét. Az emberi ész követ- keztetéseivel be akarna ugyan hatolni a dolgok belső és rejtett megismerésébe, — amint ez neki öröktől fogva beoltott ösztöne — de ezen kutatás könnyűvé válik, ha aquinói sz. Tamást tekinti tanítójának és mesterének, mert biztos nyomon halad s nem fenyegeti annak veszélye, hogy az igazság korlátáit túllépje. Mert ha aki kénye-kedve sze- rint híve lehet bármety elvnek és véleménynek s azt tér- jesztheti, az nem szabadság többé, hanem a leggonoszabb fegyelmetlenség, hazug és áltudomány, szégyenteljes szellemi szolgaság.«

Több főiskolánál szervezték is a bölcseleti tanszéket a hittanhallgatók részére, sok helyen a hittudományi pro- pedeutika kétesértékű neve alatt. Ezen egyébként elisme- résre méltó intézkedés azonban teljesen sem a kitűzött céljának, sem az egyházi szabványoknak meg nem felel, mert az idő rövidsége miatt nem tárgyalható az egész bölcselettudomány, hanem csak annyi, amennyi a hitága- zattan és erkölcstan megismerésére okvetetlenül szükséges; de még ezen szemelvényeknek alapos fejtegetése is nehéz- ségekbe ütközik, mert képtelenek vagyunk az egész rend- szerből kiszakított ily egyes tételeket tökéletesen bebizo- nyítani s a bölcseleti tanok összességére gyakorolt befolyá- sukat, hatásukat elegendőképen mérlegelni. Kivonatos pro- pedeutika sohasem képezheti a hittudománynak szilárd alapját. Ehhez járul még, hogy a német egyetemeken dívó háromévi tanfolyamon a tanítási tervet sem tarthatják be szigorúan. Ha az úgynevezett propedeutikát a következte- tés tanával egyidejűleg, vagy — ami gyakran megtörténik — a logikánál előbb adják elő, akkor a szükséges követ- keztetéstani ismeretek nélkül mit sem ér és sem eredmény- nyel elő nem adható, sem meg nem érthető. A bölcselet tanítását tehát a gondolkodástannal kell megkezdeni s a következő három félévben a tulaj donképeni bölcseletnek