Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Kivánatos újítások a hittudományok egyetemi előadásain

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

783

A bevezetés és az I. pont elhagyásával csak azokat a részeket közöljük, melyek a feldolgozandó anyagot s a fel- dolgozás kívánatos módját tárgyalják.

»Ha a hittudomány a mai korban, mely a tudó- mányok korának szereti magát nevezni — feladatát meg- oldani és kiváltságos helyét meg akarja tartani, szeretet- teljes ápolásra van szüksége minden oldalról. Lássuk egyen- kint a hittudományok különféle ágait, hogy képesek legyünk első sorban a hittudományok tanulmányozásának terjedelmét és sorrendjét megállapítani s azután megjelölhetjük a fel- tételeket, melyek ezen tudomány felsőbb szempontból leendő beható mívelésénél figyelembe jöhetnek.

A theologiának középpontja — mint neve is mutatja — az isteni kinyilatkoztatáson alapuló és tágabb értelemben vett Istenről való tanítás. Foglalkozik Istennel, aki min- dennek alapoka és végső célja s aki megtestesülése által megnyitotta az ezen végcél eléréséhez vezető utat. Ha Istent terem tői és megváltói működésében tekintjük, a hit- ágazattannak, ha pedig mint boldogító végcélunkat mórle- géljük, az erkölcstannak álláspontjára helyezkedünk. A hit- tudomány ezen törzsének sokféle ága-boga van, mélyek azonban legkevésbbó sem bontják meg az egész fának — mely önmagában befejezett és különlegesen természetfölötti tudományt alkot — sajátos egységét. Szükségtelen azon kérdéssel foglalkoznunk, melyik volna a hittudományokba szolgáló bevezetések közt a legjobb, mert mi csak a tani- tási tervvel foglalkozunk, melynek úgy is csak a gyakor- lati szükségletekre kell tekintettel lennie. Tekintve a hit- tudomány kiváltságos állását, világos, hogy ennek tanul- mányozása bizonyos előkészületeket igényel. A középiskolák által nyújtott alapvető ismereteket figyelmen kívül hagyva, a tulajdonkópeni hittudomány bevezetőjeként egyrészt a bölcseleti s hitvédelmi, másrészt a történeti és szentirási tanulmányokat jelölhetjük ki. Áttérve az előbbire, nyíltan be kell vallanunk a bölcselet tanulmányozása a hittudo״ mányhallgatóra nézve elengedhetetlen szükséget képez, mert enélkül alapos hitágazattan és erkölcstan el sem képzelhető.