Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

AZ OL'i'ÁRISZENTSÉG ENGESZTELJE.

589

ért. Azonban azt is meg kell engednünk, bogy a múltra és Jézusnak érzéki természetére való tekintettel itt mégis több alapunk van az engeszteléshez, mint az Ige isteni leikénél.

VI. Jézus az Oltáriszentségben és viszonya a fájdalomhoz és szomorúsághoz.

23. Az összes eddigi kutatások oda irányultak, hogy előkészítsék a talajt az ú. n. eucharisztikus szenvedésekről szóló fejtegetéseink számára. A fogalmakat tisztáztuk, az analógiákat megállapítottuk, a nehézségeket kidomborítot- tűk; csak az van még hátra, hogy mindezt szembeállítsuk az Eucharistia valóságával.

A tridenti zsinat ünnepélyesen kimondta az átlénye- gülés tanát, melyet csirájában kezdet óta hitt az Egyház, de amelynek kifejlődése csak századok múltán történt meg, ámbár a tridenti zsinat idején régen befejezett tény volt. Ezen tan szerint az átváltoztatás igéi Jézus minden- ható akarata folytán oly változást szülnek a kenyérben és borban, amelyhez fogható egy sincs. Ez a változás csak csoda és pedig csak a csodák egész sorozata révén jöhet létre (e helyen a csoda szót tágabb értelemben veszszük), mert az isteni mindenhatóság fizikailag oda nyúl boncoló- késével, ahol eddig csak a metafizika boncolókésének jutott szerep.

Minden más változásnál a járulékok jönnek-mennek s hullámzásuk alatt változatlanul megmarad az állag. A trans- substantiatiónál az isteni mindenhatóság, bölcsesség és sze- retet magát az állagot hozza mozgásba, míg a régibb és újabb állapot között a természetszerű alany nélkül maradt járulékok képezik az összekötő kapcsot. A kenyér és bor járulékai (színe, íze, szaga, alakja, nagysága, súlya, kitér- jedése) megmaradnak mint absolut járulékok a nekik megfelelő állag nélkül. Ezért tehát az érzékekre nézve semminemű változás nem történik. A kenyér és bor állaga eltűnnek; mivel azonban az állag nem érzékelhető, csak a járulék, lóvén az állag a gondolkodó értelemnek nem