Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

556

DR. ZUBRICZKY ALADÁR.

nyos hajlamot, arravalóságot, vagyis bizonyos rokonságot idéz elő a jóhoz, ami a szeretet szenvedélye s melynek ellenkezője a rossz oldaláról a gyűlölet.«1

Az irascibilishez öt szenvedély tartozik: remény, két- sógbeesós, merészség, félelem és harag. A remény és a kétségbeesés a távollevő jóra vonatkozik, melynek meg- szerzése akadályokkal jár; ha az akadályok dacára feléje törekszünk, keletkezik a remény, 11a az akadályok miatt tőle elfordulunk, a kétségbeesés. A merészség és a félelem a távollevő rosszra vonatkoznak, melynek elkerülése akadá- lyokkal jár; ha ezek dacára is iparkodunk kikerülni, ez a merészség; ha ezek miatt menekülünk előle, ez a félelem. Végül a harag a jelenlevő roszszal megküzdeni iparkodik. Ennek a szenvedélynek párja nincs, mert a jelenlevő jónak nincsenek akadályai, mert akkor már távollevő s vagy reményt, vagy kétségbeesést vált ki; a jelenlevő rossz pedig küzdelem nélkül fájdalmat, vagy szomorúságot okoz, ami a concupiscibilishez tartozik.

Ezt a tizenegy szenvedélyt máskép is csoportosíthat- juk, aszerint t. i., amint a jóra vagy a rosszra vonatkoz- nak. A jóra öt vonatkozik. Alapjuk a szeretet; ha a jó már jelen van, előáll az öröm (élvezet); ha távol van, a vágy; ha leküzdhető nehézség választ el tőle, a remény; ha leküzdhetetlen, a kétségbeesés. A rosszra ellenben hat vonatkozik. Alapjuk a gyűlölet. Ha a rossz jelen van, beáll a fájdalom (szomorúság); ha a jelenlevő rossztól szabadulni iparkodom, a harag; a jövendő rossztól undorodom; ha a jövendő roszszal szembeszállók, merész vagyok; ha mene- kiilök előle, félek tőle.

Ez a tizenegy szenvedély az összes szenvedélyek alap- formáit képezi. Ezekre vihetők vissza s ezekből fejlődnek a legösszetettebb szenvedélyek, melyeket elemezni gyakran igen nehéz. »Magát az érzelmet alig lehet leírni, hanem közelebbről csak amaz okok megjelölésével jellemezni, melyek szülték; az érzelmekről azt szoktuk mondani, hogy kimondhatatla» I—II. 23. 4. o.