Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése
AZ OI.TÁRISZEVTSÉG FAGESZTKLÉSE. 553 virtus apprehensiva et appetitiva. Amaz inkább a nyuga- lom állapotához hasonlítható, ez a mozgáshoz.1 A törekvő képességet magát két alakjában ismeri: érzéki és szellemi törekvő képesség. Amannak tárgya az érzé- kileg, ezé a szellemileg megismert jó. Az érzéki megismerés a belső vagy a külső érzékek, a képzelet, a beoslő és az emlékező tehetség által szolgáltatja az érzéki törekvő képes- ségnek az adatokat. A szellemi törekvő képességet ellenben az értelem világítja meg. Az érzéki jó vagy annak ellentéte, a rossz, kétféle- képen jelenhet meg az érzéki megismerés s az azt követő érzéki törekvés előtt: vagy mint egyszerűen jó és rossz, vagy mint akadályokkal és nehézségekkel járó jó és rossz. Az egyszerűen jó elsőrendű tárgya, a nehéz jó másodrendű tárgya az érzéki törekvő képességnek. Ez az alapja a scho- lastika hires felosztásának, mely különbséget tesz a concu- piscibilis és az irascibilis között. Sz. Tamás így adja elő a kettőnek különbségét: »Szükséges, hogy az érzéki részben két törekvő képesség legyen. Az egyik az, mely által a lélek egyszerűen hajlik ahhoz, ami az érzék szerint meg- felelő és elfordul attól, ami ártalmas: és ez a concupis- cibilis. A másik az, amely által az állat ellenáll az akadá- lyoknak, amelyek a megfelelő dolgokat gátolják és ártanak: és ez az erő az irascibilis. Azért azt szoktuk mondani, hogy tárgya a nehéz (arduum), mert arra törekszik, hogy legyőzze az ellenkezőt és föléje kerekedjék. Ezt a két törekvést nem vezetjük vissza egy elvre . . . Az is világos, hogy az irascibilis küzdője és védője a concupiscibilisnek . .. És ezért az irascibilisnek összes szenvedélyei a concupiscibilisből indulnak ki és oda térnek vissza . . .«2 A két rendbeli érzéki törekvő képesség között való különbség tekintetében a scho- lastikusok nem értenek egyet. így pl. Suarez tagadja a valóságos (reális) különbséget. Szenvedélyek alatt első sorban ennek az érzéki törekvő képességnek különféle mozgalmasságait értjük, tekintet nélkül 1 S. Th. I. 81. 1. c. 8 S. Th. I. 81. 2. c.
