Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Huszár Elemér: A visitatio liminum

A VISITATIO LIMINUM.

495

relatiójában hangsúlyoznia kell az ő exemtio nativa-ját: 1 quasi episcopalis jurisdictiója van cum territorio separato, még bérmálhat is, ordinatiora pedig clerikusait oda küldi, ahova akarja, ülése és szavazata van az egyetemes zsina- ton, ő maga egyházmegyei zsinatot hivhat össze, van con- sistoriuma és generalis vicariusa és megkapja a quinquennalis facultásokat.

c) Ezen kívül a relatió első fejezetében fel kell tűn- tetni a püspökség területén fekvő városok és falvak szá- mát, a székesegyház és a társas egyházak állapotát, a kanonokok számát, a plébániák számát és állapotát, a férfi és női zárdák számát, a seminarium állapotát, kórházak, collegiumok, confraternitások és más kegyes intézetek számát.

Mindezekre azonban csak az első relatióban kell kitér- jeszkedni, a későbbi relatiókban elég ha az elsőre történik hivatkozás, s csak az időközben esetleg történt nevezetesebb változásokat kell előadni. (11)

II. Magáról a püspökről.

Ezen fejezetben a püspöknek felelnie kell a következő kérdésekre:

1. A residentia kötelességét, a szent canonok, a tridenti zsinat és az Orbán-féle constitutio előírása szerint telje- sítette-e, volt-e távol és mennyi ideig, az apostoli szék enge- délyóvel-e vagy a nélkül ?

A püspök residentiális kötelessége annyira magától értetődik, hogy a niceai zsinat, mely 16-ik canonjában a presbytereknek és diakónusoknak meghagyja, hogy egy- házaikban székeljenek, a püspökre nézve a kötelességet decretálni fölöslegesnek tartotta. Már a sardicai zsinat, melynek Hosius püspök indítványára hozott 8-ik canonját G-ratian decretuma második részébe, C. XXIII. Q. VIII. c. fölvette, megenged két, a residentia alól egyidőre mentesítő

1 Sz. Istvánnak Pannonhalmán őrzött diplomáját 1. Fejér Codex diplomatikus I-ső kötetében.