Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Stuckner János: A hittartalom fejlődése
A HITTARTALOM FEJLŐDÉSE. 419 Az nem is lehet másképen. A kereszténység általános vallás, minden idők és helyek vallása, s mint ilyen lehe- tetlen,׳ hogy viszonyaiban és eljárásában a világgal ne vál- tozzók, azaz ne fejlődjék. A kereszténységnek minden ága, legyen az igaz vagy hamis, fejleszti az írás tanait a maga módja szerint. Luther- nek felfogása a megigazulásról előtte soha még kifejezést nem nyert; tételei s a kifejezés módja új volt. Úgyszintén a tridenti meghatározás, ami a megigazulást illeti, szintén új volt bizonyos értelemben. A tévely cáfolata s orvoslása nem előzheti meg keletkezését, és így a hamis fejlődés vagy romlás tényével jár a megfelelő valódi fejlődés érvényesü- lése. Minden irány az írásra hivatkozik, írásból bizonyít. Ámde minden érv levezetés, azaz fejlődés. S csakugyan, mennyi tantótel van, hány szokásos gya- korlat, — helyes• e vagy sem, erről most nincs szó, — melyet az írás közvetlen és szembeszökő szava nem szol- gáltat egyenesen, hanem szolgáltatja a szemünk előtt fekvő szavak és kijelentések értelmezése, magyarázata, szolgáltatja a szó által keltett s értelmünk által megszokott eszmék öntudatlan növése, mondhatni a bennük rejlő expansiv erő. Sok fannak, melyre különben az írás nagy súlyt helyez, ha több akar lenni a puszta szónál és határozott eszmét akar közölni a befogadóval, lehetetlen az írás puszta szavánál maradnia. Ha kijelentetik nekünk, hogy az »Ige testté lön« íme egyszerre három kérdés tárul elénk; mi az, hogy »ige«, mi a »test«, mi a »lön« P A felelet e három kérdésre egész folyamatát tárja elénk a kutatásnak, s ez nem más, mint fejlődés. S ha megvan a felelet, azok ismét egy sereg másod- lagos kérdést vetnek föl. S az eredmény ? Sok tétel, melyek a kinyilatkoztatott kijelentés köré, honnan kiindultak, cső- portosulnak, megadják neki a tan külső formáját, mélyebb eszmét teremtve a befogadó elmében. Bougaud beszél a Hiszekegy gránitszilárdságáról, de beszél annak virágzásáról is. Egyrészről szilárd az, mint a gránitszikla, melyet 27*
