Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Stuckner János: A hittartalom fejlődése
412 DK. STUCKNER JÁNOS. összes szempontjai, ha egészében tekintjük, összetartozhatnak s mint összhangzatos kifejezői lehetnek a tárgynak, melyre vonatkoznak. így aztán a szempontoknak első tekintetre szemet szúró hasonlótlansága az eszme állagi azonosságát és épségét, sokaságuk pedig eredeti voltát és erejét fogják bizonyítani. És bármelyik szempontból tekintünk valamely eszmét, egyik sem elég mély, hogy annak egész tartalmát kimerítse, nincs fogalom, nincs ítélet, mely kimerítőleg meghatározná. Ha oly annyira megközelíti is az igazságot, aki mondja, hogy a protestantizmus a magánvélekedés elméletén épül föl, és a lutheranizmus a megigazulásról szóló tan, mégsem vet teljes kimerítő számot a vallás eme alakjaival. Még az úgynevezett »alapeszme« is csak inkább kisegítő eszköz, hogy egy központot alkotó eszme körül a többieket csopor- tosítsuk. így lehetne a kereszténységnek alapeszméje a megtestesülés tana, a honnan a legfontosabb három fakad, t. i. a szentségi, az egyházszervezeti (hierarchikus) és az asketikus. De már a kinyilatkoztatásnak egyik szempontját sem szabad úgy állítani oda, hogy vele kizárjuk, vagy elhomályosítsuk a többit. A kereszténység egyidejűleg dogmatikai, ájtatossági és gyakorlati eszme. Az esoterikus egyszerre és exoterikus, elnéző és szigorú, világosság és árnyék, szeretet és félelem. Gondoljunk most egy eszmére, mely természeténél fogva megragadja a lelkek figyelmét, lefoglalja az elméket. Azt mondjuk, ez egy élő eszme, azaz él az elmékben, melyek befogadói. Ha egy ilyen, való vagy nem való, az emberi természetre, vagy a jelen javakra, vagy kötelessé- geinkre, vagy a vallásra vonatkozó eszme befogadásra talál az embereknél, figyelmet kelt, az nem megy át szenvedő- legesen az elmékbe, az tényező elvökkó lesz, mely mind- újabb szemlélődésre készti őket, arra, hogy különböző irányban alkalmazzák, minden irányban terjeszszék. Ha egy ily eszme birtokába veszi a népnek vagy a nyilvánosság csak egy részének elméjét, nem nehéz belátni sorsát. Az emberek kezdetben nem igen látják át teljesen,
