Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Pop István: A keleti egyház zsinati törvénykezése a világiak püspökválasztási jogáról és cselekvőképességéről

354

DR. POP ISTVÁN.

Egyébként egészben véve a királyi beavatkozás Német- országban nem volt az egyház ártalmára, mert a frank és .szász királyok többnyire jeles férfiakat emeltek a püspöki székekre; de hogy őket is gyakran politikai célzatok vezet- ték a kinevezéseknél, mutatja az az egy eset is, hogy I. Ottó alatt ugyan e császárnak egy fia, testvére és unokatestvére bírták a három rajnai érsekségeket. Angolországban a püs- pököket rendesen a királyok jelenlétében s épen azért befolyásuk alatt választották.1 Hasonlóan Olaszországban is.1 2

A püspökválasztások a IX-ik században szabályszerint így folytak. Az üresedésről értesített metropolita egy a fejedelem által kijelölt képviselőt küldött a választásra. Választó cselekvőséggel rendelkezett a városi papság, a mel- lett nemcsak a kerület papsága és szerzetesei — meghatal- mazottjai által, — hanem a hívek — nemesei és polgárai — is, laici tam nobiles quam civiles.3 4 A választás megejtése után a metropolita kiküldötte mindenről értesítette a metro- politát. Viszont a metropolita véleményes jelentést tett az uralkodónak és jóváhagyását kérte. Ha az uralkodó a válasz- táshoz hozzájárult, az illetékes metropolitája a választottat megvizsgálta és megerősítette és azután pedig meghatáro- zott időben és helyen a tartomány püspökeivel együtt fel- szentelte.1־ Ha a papság és nép simoniakusan választott volna, az akkori szokás szerint a kinevezés a fejedelemre szál- lőtt át.5

Ha a metropolita a megválasztottat esetleg érdemet- lennek találta, püspöktársaival másikat nevezett, vagy a fejedelem által neveztetett ki.

1 Rapacis id. m. 181. 1. cfr. vita S. Dunstani apud Surium 19 Maji.

2 Synodus Romana sub Nicol. I. Joannis VIII. en. 171. 221, 260, 304

3 Ep. Hincm. Rhein, ad Hedenulph Laudunens. episcopum.

4 Ep. Hincmari ad. Carol. Calv.

5 Ami a kiküldöttek beszédjéből tűnik ki, amelyet a papság és néphez tartani szoktak, lásd formul. antig. promot. episcopal, ad calcem tomi II. concilior. Gall.