Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Pop István: A keleti egyház zsinati törvénykezése a világiak püspökválasztási jogáról és cselekvőképességéről
A KELETI EGYHÁZ ZSINATI TÖRVÉNYKEZÉSE. 351 tett bőkezű adományozásai és kiváltságai miatt önként engedett befolyást. Episcopatum ergo desiderans electione dericorum vel civium, consensu etiam metropolitani eius- dem provinciae, pontifex ordinetur,1 kánon elvileg fenn volt tartva és a zsinatok által folyton sürgettetett,1 2 de gyakorlatilag — Itáliát kivéve — sokszor mellőzték. Az Y-ik orleansi zsinat 10-ik kánonja, amelyet Ohilde- bért király alatt (549-ben) tartottak, a fejedelmeknek meg- engedi, hogy a papság és nép határozata után 3 az ő aka- ratjuk is vétessék tekintetbe, ut nulli episcopatum praemiis aut comparatione liceat adipisci. Sed cum voluntate regis, iuxta electionem cleri ac plebis, sicut in antiquis canonibus tenetur scriptum, a metropolitano, vel quem in vice sua praemiserit, cum comprovincialibus pontifex, consecretur. Marculf4 szerint a frank püspökök úgy konstituál- tattak, hogy a püspök halálozása után a papság és polgárok egész közönsége folyamodott a királyhoz, hogy bizonyos, általuk meghatározott egyént nevezzen ki főpász- torul. Ha a kérelmezett a király előtt kedves személy volt, a király azonnal leírt a metropolitának, hogy a kinevezettet tiszttársaival szentelje fel s mutassa be a nép- nek. Ezen szokásból a királyok idővel valóságos jogot sajá- títottak el maguknak elannyira, hogy kizárólagosan maguk neveztek ki püspököt, a többieknek csupán csak azt engedve, hogy a kinevezéshez helyeslőleg hozzájáruljanak.5 Theodorikus Klodvich harmadik fia sz. Niketást nevezte ki 529-ben trieri érsekké, toursi sz. Gergely így ír erről, ad 1 Concil Arvern. can. 2. a Oonc. Pariis III. a. 557. can 8; ismételve cone. Paris Y. a. €14. can. 2. Cone. Catalaun. a. 644. c. 10. Cone. Latunens. a. 670. v. €71. can. 5. 3 Vascotti. h. eccl. 1882. Yienae t. I. p. 216. 4 Marculf formul. apud Balus. t. II., capitul, item Tliomassini discipl. eccl. part. II. LII. c. 13, Sirmond de antiq. episcopor. pro- motionib. in append ad. T. II. concil. Gall. 5 Petrus de Marea, de concord. 1. 8. cap. 9, 10, 11; Cliesier. h. ecc. II. t. p. 103.
