Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga

32

TJE. NŐTTEK ANTAL.

következetesen végrehajtjuk, akkor azt is kell mondani, hogy egy özvegy, ki fogadalmat tesz, Krisztust bírja secun- dús maritus gyanánt és ez akkor nem dicsérendő dolog, mivel a secundae nuptiae helyteleníttetik. Sz. Ágoston itt nem veszi figyelembe, hogy a secundae nuptiae helytelent- tése az általa kifejezésre jutó világias gondolkozás miatt történt, ami a Krisztussal való secundae nuptiae esetében nem forog fenn. Sz. Ágoston folytatólag azt mondja, hogy aki a sacratae virgines házasságait feloldja, igazán alkalmat ad házasságtörésre, ha a férj ezen neje életében mást vesz feleségül. »Et, cum volunt eas separatas reddere continen- tiae, faciunt maritos earum adulteros veros, cum suis uxo- ribus vivis alteras dúcunt.•1 .... Quapropter non possum quidem dicere a proposito meliore lapsas, si nupserint, feminas adulteria esse, non coniugia; sed plane non dubi- taverim dicere, lapsus et ruinas a castitate sanctiore, quae vovetur Deo, adulteriis esse peiores.«1 2 Az ily házasság e szerint nem adulterium, hanem érvényes házasság, azonban a fogadalo2n megszegése, mely e házasság által előidóztetik, súlyosabb bűn, mint az adulterium.

c. 2., C. 17., qu. 2. azt mondja sz. Ágoston, hogy egy férfi, aki megtartóztatási fogadalmat tett és ennek ellenére nősül, tilos cselekményt követ el, de köteles nejénél maradni, mivel az adott esetben a nő »nihil eorum sciens inno- center et simpliciter« ment férjhez.

Sz. Ágoston sem ez utóbbi, sem előbb idézett helyein nem tesz különbséget ünnepies és egyszerű fogadalom között.3

Sz. Jeromos4 azt mondja, hogy azon szűz, ki Istennek szentelte magát és azután házasságra lép, nem annyira adultera, mint inkább incesta. Hogy a házasság érvényes-e, vagy nem, az nem világlik ki sz. Jeromos szavaiból; akinél különben is sokszor nehéz megállapítani, vájjon valamely

1 §. 4. ibid.

a §. 5. ibid.

3 Freisen, id. m. 681. s köv. 1.

4 e. 9., D. 27.