Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Pop István: A keleti egyház zsinati törvénykezése a világiak püspökválasztási jogáról és cselekvőképességéről

A KELETI EGYHÁZ ZSINATI TÖRVÉNYKEZÉSE.

329

sultált, midőn Aurélt elrendelte, mert érdemei köztudomásúak, továbbá írja,1 hogy Celerinust, nem emberek jelölték, de Isten kegyelme méltatta, non humana suffragatione sed divina dignatione.

Domnust 269-ben, egy a keleti megyékből álló nagy püspöki gyülekezet választotta Antiochia érsekévé.3 Flavián áldozárt, Meletius antiochiai örökébe, a második egyetemes zsinaton résztvevő Antiochia tartományának püspökei jutat- ták, mely választás ellen nazianzi sz. Gergely, mint már választott konstantinápolyi érsek és zsinati elnök, erélyesen tiltakozott, de a zsinat nem vette figyelembe s Flaviánt legott megerősítette, Antiochiae in Sypria ecclesiae... reve- rendissimum et religiosissimum Flavianum, illius provin- ciae tum orientalis dioecesis episcopi in unum congregati canonice ordinarunt tota ecclesia consentiente et quasi uno viro collaudante.1 2

Ozséb leírva Fabius nagyszerű választását, mondja, hogy az a nép tudtán kívül történt. Ujkesariai sz. Gergely a nép akarata ellenére teszi meg püspökké Sándort a kapa- dokiai Kommánában. Sz. Nagy Vazult és sz. Epiphánt csak a tartomány püspökei választották meg.8

Sz. Nagy Vazul, ez okból felelhette a nikápolyi gyüle- kezetnek, hogy püspökséget kérni kérhet bárki ugyan, de valakit püspökké jelölni, az az Úr joga.4

Hispániában, Galliában és más tartományokban szintén így jártak el. Be van igazolva az, hogy Gallia régi főpász- torai nem a nép, hanem vagy a római szentszék hatalma, vagy a papság tekintélye által lettek kinevezve. így Eleu- ther pápa Photin halála után (f 202) sz. Irént nevezte ki lyoni érsekké.

Igaz, hogy arlesi sz. Hilár (f 449), poitiersi sz. Hilár (t 366), toursi sz. Márton (f 370) és reimszi sz, Rémig (f 500)

1 Ep. 59.

2 A zsinat levele (382-ben) Dámász pápához.

3 Boros. id. m. p. 260.

4 Epist. 63, Binterim t. I. pars. 2. pag. 185.