Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 213 melynek oly sok az erkölcsi vonatkozása, ne kívánjon magá- nak semmi rendező és kormányzó szerepet. A nemkeresztónyek házasságára vonatkozólag a katho- likus hittudósok többsége vitatta, hogy az államnak joga van érvénytelenítő házassági akadályokat fölállítani. Azt azonban nem vitatják, hogy mindenesetben kizárólag az államnak van ez a joga. De ha vitatnák is ezt, nem volna ebből párhuzam vonható a keresztény házasságra, ha ez utóbbi nem is volna szentség. Mert a nemkeresztények házasságára nézve a katholikus egyház nem tulajdonít magá- nak joghatóságot; a nemkeresztény házasok saját vallása pedig nem lép föl olyan magas és komoly vallási és erkölcsi küldetéssel, mint a katholikus egyház. Az államnak tehát egészen más a helyzete, mikor a házasságjog terén nem a katholikus egyházat látja maga előtt, mint akkor, ha a katholikus egyház lép föl. A katholikus egyház azzal a tudattal lép az emberiség elé, hogy ő egy olyan teljes isteni kinyilatkoztatás birto- kában van, mely mindazt a tudnivalót magában foglalja, ami Isten helyes ismeretére, tiszteletére és szeretetére, a helyes irányú lelki tökéletesedésre s az örök üdvösség elnyerésére szükséges; és hogy az ő feladata, az embereket a tökéletesedés és az örök üdvösség útján vezetni. E küldetése tudatában az emberek minden cselekedetét, egész maguktartását s minden életviszonyt, ha van bennök vallási vagy erkölcsi szempont, a maga vezetésének, irányi- tásának vet alá. Nemcsak a szentségi jelleggel biró házas- ságot szabályozta és igyekezett szerephez jutni a házasság megkötésénél; hanem pl. az adoptiónál is — mely pedig nyilvánvalóan nem szentség — arra törekedett, hogy az a szentmise-áldozat kapcsán és az egyház imádságai mellett történjék s így Isten áldása által az adoptio által keletkező rokonság annál szorosabbá váljék.1 Hasonlóan gondoskodása tárgyává tette az állami életet. Közreműködött a királyságok 1 Bölcs Leó 24. és 89. novellája; lásd Zhishman, id. m. 280. s köv. 1.
