Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga

202

DK. NŐTTEK ANTAL.

akkor öt év leteltével a visszahagyott házastárs új házas- ságra léphet. 2. A jus civile kimondotta, hogy az elhált házasság köteléke is felbontatik, ha az egyik házastárs szerzetbe lép, mert ez által a házasságra nézve olyanná válik, mintha meghalt volna; holott a kánonjog szerint csak a matrimonium ratum non consummatum bontatik fel, ha az egyik házastárs valamely szerzetbe lép. 3. A jus civile szerint a szülők beleegyezése a házasság érvényességének kelléke volt, holott a kánonjog szerint a szülők beleegye- zése csak de honestate kivántatik. 4. A jus civile szerint az unokatestvérek (consobrini) szabadon köthettek házas- ságot; nem így a kánonjog szerint. 5. A jus civile szerint rabszolganőkkel nem lehet házasságot kötni, csak tényleges nemi viszony, contubernium, lehetséges. A contubernium megsértése nem tekintetik házasságtörésnek. Máskép áll a dolog a kánonjog szerint.

Midőn a pápaság hatalma tetőpontján volt, nemcsak magára a házassági kötelékre vonatkozólag fejtett ki önálló törvényhozást és hangsúlyozta e téren a maga kizárólagos törvényhozó jogát, hanem jogszabályokat alkotott és döntött a házassággal kapcsolatos polgári jogviszonyokra nézve is.

Szemben a római jog ama rendelkezésével, mely szerint a gyászév alatt férjhez menő özvegy infamia alá esik, IX. Gergely Decretalisai kimondják, hogy az ily eset nem von maga után infamiát.1

Az egyház e korban a házasság érvényességének eldön- tése kapcsán nyilatkozott az öröklés joga és a gyermek- tartás tekintetében is;2 az ágytól és asztaltól való elválás kimondása kapcsán intézkedett a hozomány visszaadása tárgyában;3 döntött a házastársak között való ajándéko- zások kérdésében.4

Hogy az egyház a gyermekek születésének törvényesי c. 4, X. 4, 21.

> c. 2, X. 4, 17.

3 c. 1—4, X. 4, 20; c. 7, X. 4, 20.

* c. 5, X. 4, 20; c. 6, X. 4, 20; c. 8, X. 4, 20.