Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 181 az, hogy mit mondanak a senatusconsultumok vagy a rescripta principum. Hiszen, mint már mondottam, az egy- ház egyébként is vallotta azt, hogy Istennek inkább kell engedelmeskedni, mint az embereknek. Ez lóvén az egyház régi házasságjogi törvényhozásá- nak az elvi háttere, egész joggal vehetjük bebizonyítottnak azt, hogy az egyház önálló volt házasságjogi törvónyhozá- sában, nemcsak a tárgyalt kérdésekben, hanem minden más kérdésben is, amely a házassági kötelékre vonatkozott. Tehát önálló volt annak megítélésében is, hogy mikor tekintendő a házasság létrejöttnek. Ezt a kérdést annál is inkább kel- lett neki magának eldöntenie, mert a házasság létrejötté- hez sokkal nagyobb jogkövetkezményt fűzött, mint az állami törvény, t. i. a fölbonthatatlanságot. És végül ki kell emelnünk azt is, hogy a felhozott régi egyházi törvények nem mind a római szentszék ren- deletei; hanem megszólaltattuk Elvirát, Ancyrát, Karthágót, Toledót stb., szóval különféle országok és tartományok püspö- keit, még pedig olyan korból, amidőn a házassági törvény- hozás még nem volt a római szentszéknél és az egyetemes zsinatnál összpontosítva. Az a jogi meggyőződés tehát, mely 6 törvényekben megnyilatkozik, nem csupán a római egy- ház meggyőződése volt, hanem az egész földkerekség egy- házának meggyőződése. Y. Áttérhetünk most annak a kérdésnek a fejtegetésére, vájjon a kereszténység régibb korszakaiban a világi tör- vényhozás állított-e föl bontó házassági akadályokat, illető- leg tett-e a házassági kötelék sorsát érintő oly törvényhozói rendelkezéseket, melyeket az egyház is elismert, még pedig elismert nem puszta tetszésből, illetőleg a rendelkezés célszerű- ségére való tekintetből, hanem melyet elismert azzal a tudattal, hogy neki ezt elismerni kötelessége, mint a világi törvény- hozásnak saját hatáskörében tett törvényes rendelkezését. A trienti zsinat ideje óta tudvalevőleg nagy vitákat támasztott ez a kérdés.
