Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL.

147

nevezi.1 d) Kibővített okfűzés (epicherema), midőn az okfűzés egyes tételéi még okadatoló mondattal bővülnek.1 2 e) Kétélű ok fűzés vagy szarvasokoskodás (syllogismus cornutus, dilemma), midőn az érv két egymással ellentétbe helyezett tételből áll; ha az egyiket állítjuk, a másikat tagadnunk kell. Pl. vagy keresztények vagy- tok, vagy nem. Ha keresztények vagytok, mért nem éltek kérész- tényékhez méltón. Ha nem vagytok azok, magatokat kereszté- nyéknek mért nevezitek, f) Láncokoskodás (sorites), egymásból folyó tételek sorozata. Pl. Aki imádkozik, Istennel társalog — Aki Istennel társalog, szent dolgot művel -— Aki szent dolgot ׳müvei, jámbor ember — Aki jámbor, az Űr ösvényén jár — Aki az Űr ösvényén jár, kerüli a bűnt — Aki kerüli a bűnt, könnyebben üdvözül — Tehát: aki imádkozik, könnyebben üdvözül.

II. Más elfogadott s általán ismert alakja az okoskodásnak az okhalmozás (inductio), vagyis az ugyanazon nemű esetek összefoglalása. Pl. Szegény bűnös vagy, ájtatos hallgatóm! Jöjj ide, borulj le az oltár előtt! Mert itt az az Isten várakozik reád, aki Dávidnak megbocsájtott, a siránkozó Péternek bűneit elfeledte s a bűnbánó Magdolnának vétkeit betakarta. Teljeserejű az okhalmazásnak bizonyító ereje, ha nagyszámú eseteket soro- lünk fel, amelyek magokban is mind bevégzett bizonyítékok. Például: Az apostolok mind vértanúságot szenvedtek tanításuk igazságáért, tehát, amit hirdettek, annak igaznak kell lenni. Péter keresztre feszíttetett, Pál kard által múlt ki, az idősb Jakabnak feje vétetett, Simon elfürészeltetett, Judás Tádénak feje vétetett, az ifjabb Jakab agyonüttetett, Fülöp kereszthalált szenvedett, sz. János forró olajban főzetett, sz. Bertalan elevenen fölnégyeltetett, sz. Tamás lándzsával átdöfetett, sz. András keresztre feszíttett, sz. Máté az oltárnál leöletett.3

Már Quintilian megjegyzi, hogy az érvelésnek könnyűnek, természetesnek kell lennie.

1 . . . ton 1V anódfiíií ijijiooixrj, ev&v/xrjfin. Aristot. Rhetor. 1. c. 1. n. 11.

2 Pld. Minden erényt becsülni kell. Mert hiszen arra tanít a kereszténység egész szelleme, hogy a jót keressük, a rosszat kerül- jük. És mi más egész feladatunk itt a földön, mint az, hogy a jót, nemeset gyakoroljuk, a rossztól őrizkedjünk. Ámde a tisztaság erény. Mert van-e magasztosabb, mint magunkat leküzdeni, földi, múló részeinken uralkodni. És nem mutatja-e magának, Krisztus Urunk- nak példája, hogy ez erény, még pedig mily magasztos erény ! Tehát a tisztaságot becsülnünk kell.

3 Bellefroid. pag. 227. Jungmann. Theorie der geistlich. Bered- samkeit. I. 287. Die Form u. Gesetze der Beweisführung.

10’