Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATBÓL.

135

A tárgy valósága ilyetén világos beismerésének vagyis az igazság felől való meggyőződésnek felkeltése múlhatat- Tanúi szükséges a szónoklatban általában, de legkivált az egy- házi szónoklatban. Ugyanis: 1. Arra hogy a hallgató az igazságot elfogadja és azt életében gyakorolja, okvetetlenül szükséges, hogy annak valóságát azaz igazságát általlássa.1 Mert senki sem fog valamit mint igazságot elfogadni és azt életében gyakorolni, amíg annak valósága felől meg nem bizonyosodhatott. Mert az ember mint eszes lény tér- mészeténél fogva, már onkónytelenűl is keresi mindenben az okot és a bizonyságot. Azért mondotta már Cicero ki: Erit igitur eloquens is, qui ita . . . dicet, ut probet, ut delectet, ut flectat. Es folytatólag: Probare necessitatis est . . .2 Es szent Ágoston azt mondja: »Mi mást művelünk, amidőn isteni bizonyítékokkal kifejtünk, mint azt, hogy készséggel fogadják azt, azaz hitelt adjanak annak, amit előadunk, annak segít- ségével, akiről a próféta mondotta: A te bizonyságaid nagyon hitéire méltók?«■1 — 2. Mert csak a dolog valósága alanyi beismerését eszközlő kifejtés, vagy más szóval a meggyő- ződés által válik az igazság az embernek teljes birtokává és megy át szellemi tulajdonába, hogy azt teljesen a magáévá tegye, ahhoz ragaszkodjék és az akaratának is irányelve legyen, azaz meghódítsa és életére hasson, szóval mész- szebbre is kiható eredménye legyen. — 3. Mert hogy az ő tanítása igazságáról meg is győződhessünk, Krisztus Urunk 1 2 3

1 Csak döntő bizonyíték képes a büszke emberi értelmet arra bírni, hogy alávesse magát oly tannak, — mond Jungmann: Theorie der geistl. Beredsamk. I. 295. — amelyet fel nem foghat; csak ennek erkölcsi szükségességéről való kézzelfogható meggyőződése hajthatja az önző emberi akaratot a keresztény törvény járma ;j}á, amelyben önrendelkezési joga egyenes megtagadását látja; . . . csak az igazság teljes ereje képes az embernek támaszt nyújtani a szenvedélyek és a feltámadó érzékiség rohamai ellen . . .

2 Cicero. Orator, c. 21. n. 69.

3 Quid autem agimus divinis testimoniis docendo, quod dici- mus, nisi ut obedienter audiamur, id est, ut credatur eis, opitulante eo, cui dictum est: Testimonia tua credibilia facta sunt nimis. Aug. de doctrina christ. 4. c. 26. n. 56.