Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
108 DR. RÉZBÁNYA Y JÓZSEF. ben nyelvünknek nevezünk, hanem ennek sokkal magasabb érte- menyben is megvan a maga jelentése, mert azon anyaszentegy- házban, amelynek ma megalapíttatása ünnepélyét üljük, mindenki a maga anyanyelvét hallja, amelyben született. Amit ugyanis a lélek magasabb megismerése tárgyául keres, amit a szív maga- sabb vágya óhajt, amit a lelkiismeret nagyobb megnyugtatására kíván, ami a mi egész lényünknek és valónknak megadja az összhangzatot és a békét: mindazt megismerteti velünk a Szent- lélek által az egyház: A természet szerint való ember — mondja azért az Apostol — nem fogja fel azokat, amik az Isten Szent- lelkeéi, mert az eló'tte oktalanság, azt meg nem értheti, a lélek szerint való ember azonban ért mindeneket. Azért jóllehet a nyel- vek adománya az anyaszentegyházban csak addig tartott, míg az evangélium hírnökeinek, a kereszténységnek a világ minden részében való elterjesztése végett egyenesen szükségük volt, maga a kereszténység az emberiség közös anyanyelve gyanánt mindenha mindenkire nézve érthető volt; és mindjárt az . első napon háromezer vala, akik mélyen, legbensőbb valójukban átértették ezt a nyelvet és mint az összes nemzetek első zsengéi anyaszentegyházában, legelső hitvallók gyanánt léptek az Úr színe elé, mint amiképen a zsidóknak pünkösdje ünnepén, jel- képes ábrázolással, az újonnan termett búzakalásznak első sütésű kenyéráldozatai az Úrnak hajlékában az Úrnak lőnek bemutatva. Ez volt lefolyása a Lélek kiáradásának pünkösd napján külső jelensége szerint. Szemlélő tekintetünk most a Szentlélek belső megnyilatkozása felé fordul, amely a hét szentségben, az egyháznak, mint az üdvösség forrásának tulajdonkópeni életében, jut kifejezésre és az ószövetségben a hétágú gyertya tartóban, mely a templom szentélyében állott s a titkos jelenésekben a báránynak hét szemében leli előképét, amelyek az Isten Szent- lelkének hétszeres világosságát jelentik. A malasztoknak hétféle működése útján veszi kezdetét az emberiség szellemi újjáalkotása, így marad folyamatban és éri el betetőzését, és ezen szellemi újjáteremtés, mint az elesett emberi nemnek megújulása, a pün- kösd hét napján ment végbe, mint ahogy egykoron hét nap alatt ment végbe a világ teremtése. Kezdetben teremte Isten — igy olvassuk Mózes első köny- vében — az eget és a földet. De a föld puszta volt és üres, és sötétség vala a mélység színén és az Úr Lelke lebeg vala a vizek felett. És mondd az Úr: Legyen világosság! És lön világosság. Es látta Isten a világosságot, hogy jó vala, és elválasztó a vilá- gosságot a sötétségtől. így borítá el a bűn és annak következmé- nyei folytán az emberiséget a sötétség, és puszta és üres vala a halandónak szíve és élte az életfája gyümölcsének megismerése
