Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 87 nagy természetben, úgy a teremtés remekében, az ember- ben, főkép a lélekben, sincs semmi ok, cél és szükség nélkül, úgy bogy semmiről sem mondhatjuk azt, ami a Teremtő Isten kezéből kikerült, hogy fölösleges. Ha pedig a józan ész és az okoskodás törvényei megvannak az emberben és szükségesek, hol van ezeknek inkább helyök, mint a hit dolgában, amely a legfontosabb és amelytől függ az embernek örök üdvössége, amelyért teremtve van? Nem lehet tehát józan észszel azt mondani, hogy a logika törvényei a hitszónokot nem kötelezik. Mert a logikát és a logika megmásíthatatlan törvényeit nem ok nélkül és nem szükség nélkül állapították meg az emberiségnek leg- nagyobb bölcselői. Ha pedig a logika szükséges, akkor sehol sem nélkülözhetetlenebb, mint a hitszónoklatban amely oly igazságokat hirdet, amelyeknek megértésére az az embernek Istentől adott minden szellemi tehetségére és erejére elkerülhetetlenül szüksége van. És ha szükséges, csak a világi (profán) tudományoknál volna szükséges, és épen az egyházi szónokot nem kötné a logika és a logika törvénye, azt, aki a legszentebb igazságokat hirdeti, amelyek- nek igazságát napnál világosabban kell kimutatni ? Ez ellenkeznék a teremtés céljával és kétségessé tenné magá- nak az isteni Alkotónak bölcsességét. Arra az oktalan ellenvetésre, hogy a hitszónoklatot nem lehet »sablon«-hoz kötni, azt feleljük, hogy ha ez »sablon« volna, akkor Istenről magáról is azt kellene állítanunk, hogy mindent »sablon« szerint tett és tesz, mert az ész és a logika törvényei ellenére Isten semmit sem művel. Ha tehát Istenre nem leala- csonyító »sablon« azaz az ész és logika törvényei szerint eljárni, nem lehet lealacsonyító a hitszónokra sem, hogy a józan ész tör- vényei szerint gondolkozik, beszél és okoskodik. Egyébként magok azok, akik annyira irtóznak a hitszónoklatban a »sablon«-tói, bizo- nyos »sablon« szerint esznek, »sablon« szerint járnak, »sablon« szerint ülnek, alusznak, »sablon« szerint gondolkoznak és min- dent, amit csak e világon művelnek, »sablon« szerint tesznek, és jaj volna annak, aki másként akarna tenni, — mert nem is lehet másképen tenni, — mert mindennek megvan a törvénye. Kisértse meg valaki: fejjel járni, kézzel, vagy lábbal gondol- kozni, és talpon ülni! S ha mindennek megvan a maga »sablon«-ja,
