Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Trikál József: Az ájtatos alapítványok és alapítványi jog története

672

DE. TRIKAL JÓZSEF.

Világi jellegű alapítványok.

Az ájtatos alapítványok történeti fejlődésében könnyen észrevehető azon lassú szétválás, amely az úgynevezett egyházi és világi jellegű alapítványok között létrejött. Amely mértékben az államok vették kezükbe a társadalom szegény, elnyomorodott osztályainak sorsát, azon mértékben érvényesítették befolyásukat az ily jellegű egyházi alapít- ványok fölött, gyakorolták a felügyeletet, míg végre átvéve az egyház szerepét, magukhoz vonták e szerephez szükséges segédeszközöket — az alapítványokat is.

1785. aug. 29-én hivatkozva előbbi rendeletére, a leg- apróbb részletekig menő táblázatot küldött a világi alapít- ványok bevallására' és azok felőli felvilágosításokra vonat- kozólag. Nem vesz ki semmiféle alapítványt sem.

Legyen bár az vallási vagy világi testület kezében, családok vagy magánszemélyek birtokában, felügyeleti jog- körébe vonja. A táblázaton kitöltendő kérdéseken kívül felvilágosítást kór arra nézve is, vájjon van-e alapítólevél, vagy legalább végrendelet? Ha igen, annak másolatát beköveteli. Továbbá ki vette fel eddig a koldusokat, sze- gényeket, kinél van a kinevezési jog? Mennyi jövedelem folyik be évenként alamizsnából, kegyes ajándékozásokból ? Mennyit kap viszont minden egyes szegényházban levő ember készpénzben, élelemben, ruházatban?

Hogy pedig az országban létező összes alapítványok- ról, akár a múltból, akár a jövőben keletkezzenek is azok tudomással bírjon, az alapítványlevelekről a falvakban az esküdtek, a városokban a hatóságok által láttamozott máso- latokat kívánt be az ellenőrzés gyakorlásáról.1 Mivel pedig folyton szemmel kívánta tartani a jótékonyintézetek anyagi állapotát, akár gyarapodjanak, akár pedig vagyonilag fogyat- kozzanak, félévenként kimutatást követelt be, mennyi beteg nyert befogadást, hányán gyógyultak meg és hányán

• 1786. jan. 11. 23.013. sz. k. rend.