Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Trikál József: Az ájtatos alapítványok és alapítványi jog története

662

DR. TRIKAL JÓZSEF.

kezelése, elhelyezése érdekében. Midőn pedig II. József trónra lép, ő elődjei eljárására, mint jogra támaszkodva, teljes sza- badsággal nyúl be az ájtatos alapítványok ügyébe. A gyakor- latot jogi elméletekkel szentesítik, amelyeknek szálaiból szövődik az állami alapítványi jogelmélet, amelyről később fogunk szólani.

II. József intézkedései az ájtatos alapítványok körül.

Eljutottunk az ájtatos alapítványok jogtörténeti fej- lődésében II. Józsefhez, aki »minden tekintet nélkül a múltra és a jelenleg fennállóra« kezdi meg uralkodását.

*

Nagy reformok fogták el III. Károly és Mária Terézia elméjét is az alapítványokat illetőleg. Nekik köszönhetjük, hogy azok kezelése pontosabb, bizonyos külső formák szerint történt; kimondták a felelősség elvét, igyekezetük- ben állott az alapítványokat bevonni, nagy központi alapot létesíteni, hogy így az ájtatos alapítók szándéka annál könnyebben meg legyen óva.

A két utolsó király és II. József között nagy az ellentét. A Habsburgok jelentősége hazánkat és a katholikus egyházat illetőleg abban domborodik ki, hogy a katholikus vallás fenntartását, előnyét és túlsúlyát mindenkép ipar- kodtak biztosítani. A kegyúri jog kezükben eszköz volt a katholikus egyház belső ügyeinek rendezésében, szervezetének kifejtésében, az egyházak és katholikus intézmények lábra- állításában. Amit ők az ájtatos alapítványok érdekében tettek, nem politikai irányzatból, nem is az egyház kárára vagy kisebbítésére, nem is az egyház jogának sérelmével, hanem azon szándékkal, hogy a századok viszontagságai és hanyag- ságai folytán megakadt egyházvagyon rendezése annak előnyére, javára, nem egyesek, hanem az egész egyház jólétére történjék. Ha talán az egyház joga csorbulást szenvedne, nem sürgetik rendeleteik végrehajtását, lemond Mária Terézia az alapítványok bevonásáról, a kötelező levelek kiadásáról.

Máskép tett II. József. Nála a kegyúri jog politikai