Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Babura László: A böjtről

A BÖJTRŐL.

(Vége.)

H) A böjtölés módjai.

E tekintetben két szempont mérvadó: 1. meddig tolták ki böjti napokon az étkezés idejét és 2. mily ételekkel éltek böjti napokon.

A nagyböjt napjain ieiunium plenum volt, vagyis e napokon egészen estig semmit sem élveztek. Már az ószö- vétség böjtjei is ilyenek voltak és az esti csillag feltűnéséig tartottak, amint ez a zsidóknál még most is szokásban van. Erre vonatkozólag számtalan mondásai vannak a szent- atyáknak.1

E szerint böjti napokon elmaradt a reggeli — ienta- culum, axQccTUJfta — és a déltájban szokásos kiadóbb étkezés, melyet prandiumnak, uolotov-nak neveztek, és csak a coena-t, Öehrvov költötték el. L. Cap. 50. De Cons. Bist. I.

Másképen tettek a statiónapokon. Akkor u. i. az istenitisztelet körülbelül délutáni 3 óráig foglalkoztatta őket s ennek végével szabad volt már étkezni. A bőj- tölés eme módját Tertullián semiieiunia névvel jelzi. E kettő képezte a szabályt, melynek persze voltak szintén kivételei. Ily kivétel volt a már említett superpositio, vntQ&saiq, amikor még a következő, sőt néha a harmadik napra is kiterjesz- tették a megkezdett böjtöt anélkül, hogy ételt magukhoz

1 L. Linsenmayr 111. 1. Liemke 110. 1.

i