Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Szilvek Lajos: A test feltámadása
450 DR. SZILVEK LAJOS. feltételezve, amely tanúskodik egyéni azonosságáról. Átvál- tozhatik évek folyása alatt teste az anyagcsere révén akár- hányszor, személyisége változatlanul ugyanaz marad, amelyik volt gyermekkorában. Már pedig a személy a visszafizetés; a jutalmazás vagy büntetés alanya, tehát a feltámadás fogalmának theológia szempotból elég van téve, ha olyan testtel egyesül, amelynek társaságában megtarthatja emlé- kezetét jó vagy rossz, jutalmazandó vagy büntetendő csele- kedeteinek. Mint látnivaló eddigi fejtegetéseinkből, az atomizmus fizikai, sőt metafizikai hypotezisének álláspontjából is könnyen védelmezhető, a feltámasztott emberi test ugyan- azonossága. Még könnyebben történhetik ez azonban a dynamizmust fogadva el elmélet gyanánt az anyag mivol- tának megfejtésére. Ezen elmélet szerint különösen két neme az erőnek: az attractiva és repulsiva teszi ki az anyag lényegét, ennek tömöttséget és kiterjedést, határoltságot tulajdonítva. E hyphotezis szerint az anyag voltakópen erő. mert ez utóbbi hozza létre az anyagnak tulajdonított tünemé- nyékét. (A testek tulajdonságainak és működési módjának megfejtésére alkalmasabbnak mutatkozván az atomizmus, érthető, hogy a természettudósok nagyobb része az atomizmus híve napjainkban, vagy erőatomokat véve fel, concretisták. A bölcselők közt azonban ma is többen akadnak dynamis- ták.) Ha tehát a szervetlen és szerves testeknek állagát, egy sui generis, anyagmentes elv formálja meg, amely meg- alkotja és fentartja az anyagot, az érzékeink alá eső tömecsek által megnyilatkozik ezek tulajdonságai és működési módjá- nak megfelelőleg, és e tömecsek nem képezik az anyag állagát csak szerveit, természetes tulajdonságait, akkor az anyag- csere, a kannibálok s a többi féle ellenvetések szükségképen maguktól elesnek. E feltevés szerint amennyiben adva van a lélek erőkészlete, adva van a test azonossága is. Leibniz különben, aki a scholastikusokat behatólag tanulmányozta, nagyon jól ismerte azoknak még ma is a bölcseleti tan- könyvekbe felvétetni szokott elméletét a quantitasra vonat- kozólag, hogy ez accidens physicum, absolutum, s mint ilyen
