Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Irodalmi értesítő

408 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. s ez föltétlenül az ő érdeme. Az indítványok máig megtar- tották értéküket. O is külön tanszéket kíván az egyházi rhetorikának, amelyet kiváló hitszónokkal töltene be; elme- leti oktatás mellett gyakorlatok is tartassanak; az egyház- irodalmi iskolák pedig ilyen gyakorló iskolákká alakíttas- sanak át; a rhetorika tanárainak pedig befolyást kíván a káplánok dispoziciójára, hogy a városokba jelesebb szónokok helyeztethessenek el. A prédikációs folyóiratok szerkesztésére vonatkozólag is ad megszívlelendő tanácsokat, úgy hogy a szerkesztőik a most említett könyv hatása alatt visszaléptek, s ifjabb íróknak engedték át e teret. Ez volt a Kudora munkájának nevezetes hatása. Ezek után egyenkint bírálatot mond ezekről a folyó- iratokról, nagyrészt lesújtó ítélete azonban ■— azt külön ki kell emelnünk — az 1896. előtti évek állapotára vonatko- zik. Milyen szomorú például ez a vallomása: »A jól szer- kesztett folyóiratok pártolás hiányában rövid idő alatt megszűntek, mert a közlött beszédek betanulása és elmon- dása époly nehéznek találtatott, mint az önálló gyűjteményeké. A silány folyóiratok ellenben olcsóságuk és könnyedségük miatt (talán föliiletességük miatt ?) széles körökben terjed- tek el. A jeles beszédgyűjtemónyekből alig lehet ötszázat elhelyezni, ellenben a fönnálló folyóiratok megrendelt példányai évenkint kétezerre, tehetők. A folyóiratok szerkesz- tése egy ember erejét fölülmúlja, pedig csak mellékfoglalko- zásként szerkesztődnek; másnak mint üzletnek nem is nevezhető. Az előfizetőkben a prédikációról való gondolko- zást, a készülődést, az önmüködést kiölik, mert számítanak rá, hogy több megrendelt folyóirat közül az egyikben majd csak akadnak elmondásra alkalmas beszédre — a készülés utolsó órájában. A gyűjteményes prédikáció — irodalom, az eredeti és fordított beszédeket tekintve, számra nézve elég gazdag, de az ízlés és józan bírálat hanyatlásával a becsesebbeket nehezen lehet elhelyezni, a selejtesekből öt- hót köteten is túl lehet adni.« Hiszszük, hogy ezek a szomorú állapotok 1891 óta,

Next

/
Thumbnails
Contents