Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 375 lése (leszámítva az adó és illetékügyet). Már pedig általán elismert didaktikai elv, hogy rossz az a tanterv, melyben ugyanazon tananyag kétszer fordul elő. A formulárékat sokkal jobb mindjárt az Egyházjog illető §-aival összekap- csolni (épúgy a Morálisban, ahol szükség van írásbeli teendőre) és írásbeli dolgozatokat készíttetni. Ezt a mellék- tárgyat nálunk a 80-as években hozták be, de ami különös, írásbeli dolgozatokat nem készítettek, legfelebb néhány anyakönyvi bejegyzést. Azért már 1892-ben indítványomra kötelezőleg előírtuk az írásbeli dolgozatok készítését, 1901-ben pedig ugyancsak javaslatomra egészen töröltük a mellék- tárgyak sorából és csupán mint az Egyházjog segódköny- vét tartottuk meg a tankönyvet, gazdag formuláré gyűjte- ménye miatt. Az egyházi irálytan helyett behoztuk egyik félévben Alkotmány tant, illetve Jogi ismeretek előadását, a másik félévben pedig Sociális cursust. Hiszen az egyetemek hit- tani kara s a külföldi theologiai főiskolák tanterve sem ismeri a Stilisztikát, mint külön tantárgyat, szintúgy a hazai papneveldék többsége is, és annak dacára azt hiszem, nem készítenek rosszabb beadványokat, mint a mieink. Tudvalevő- leg az egyházmegyei administratio hivatalnokai mind egye- temről kerültek ki (legalább a legtöbb megyében), tehát Stilisz- tikát nem tanultak, akik ügyiratokkal legtöbbet foglalkoznak. A lelkész pedig első sorban népének lelkiatyja, vezére és tanácsadója minden ügyes-bajos dolgában, e szempontból pedig sokkal több hasznát veszi a most említett tantár- gyaknak, mint a Stilisztikának. Ezen indokolásomnak foga- natja is volt. Igen kívánatos, hasznos, sőt bizonyos értelemben szűk- séges bizonyos mérvű Jogi ismeretek előadása, először ameny- nyiben ezen ismeretek bizonyos meglehetős kiterjedt mór- tékben minden állampolgárnak szükségesek (ezért az u. n. Stilisztikának is legbecsesebb része az adó- és illetékügy). Azért tanítják az u. n. Alkotmánytant úgy a népiskolában, mint a polgári iskolában és minden szakiskolában, és pedig, amit külön felemlítendőnek tartok, nem csupán a közép
