Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve

hittudományi mozgalmak, vegyesek.

373

A tanulság az, hogy az egyházjogtannak még nincs meg- ülepedett és általánosan elfogadott rendszere, mint pl. van már a középkor óta a dogmatikának. Épen azért talán mégis jobb volna a világi jogtudományt, amely ma igen fejlett tudomány, követni. A jogászoknál pedig külön tan- tárgyakként szerepelnek: a közjog, a magánjog, perjog, •bűn- tetőjog, közigazgatás, államgazdaság a pénzügytan, jogtör- tenet stb.

Az egyházjog középhelyet foglal el a világi jog és a hit- tudomány közt, egyformán érdekli a hittudóst, mint a jogászt, összekötő kapocs a kettő között. Az egyházjog nagy befolyást gyakorolt a megtérő nemzetek civilizálására, névleg jogi életükre. A kánonjog az európai nemzetek életében egész mélyen be az új korba, az állam életében is órvénynyel birt. A római jog és a kánonjog egyetemes érvényű jog volt egész Európában, hazánkban egész 1848-ig, részben egész 1867-ig. Tudni kell ugyanis, hogy a római jog örök minta- kép marad és a kánonjog a római jogon épült fel, tökéle״ tesítve és keresztény szellemet öntvén belé. Az egyház elévülhetetlen érdemeit a téren kitünően fejtegeti Walther {Kirchenrecht). így tehát a kánonjog s a római jog a modern jogtudomány anyja, sajnos, hogy a modern jogászok mindkettőt vajmi keveset ismerik.

A kánonjog természetesen szoros összefüggésben áll a többi theologiai tantárgygyal, névleg a biblikummal, az egyháztörténettel, a dogmatikával, de nevezetesen az erkölcs- tannal. Mindazonáltal lényeges különbség van az erkölcsi és a jogi rend közt, a kettőt nem szabad összekeverni, mint Wicleff és Húsz tették, ez nagyon veszedelmes dolog volna, mint a történelemből tudva van. Az egyházjog az embert mint az egyház, tehát egy társaság tagját tekinti, az erkölcs- tan mint egyedet, mint erkölcsi lényt. Amaz a külső jog- rendet, fegyelmet; emez a belső érzületet nézi, azért szabá- lyai akkor is betartandók, ha valamely messze szigeten egyedül élne; a jogi rend intézkedései szükség esetén fegyelmi eszközökkel kikényszeríthető, emez szabad akarati elhatározásokat vár, másként elvesz erkölcsi értéke.