Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 371 VIII. Így a lelkipásztorkodástan egész anyagával végez- vén, áttérhetek a VIII. és utolsó főtantárgyra, a kánonjogra. Mindenekelőtt feltűnő, hogy a római és jezsuita rendszert követő theologiai főiskolákban a kánonjog nagyon mellékes szerepet játszik. Némely intézetben épen nem tanitják legalább külön tantárgyként, hanem a legszükségesebb tudni- valókat a kánonjogból a־ Morálisban adják elő, azért van Lehmkuhl tankönyvében is az irregularításokról szóló tan. az egész házasságjog, a cenzúrákról szóló tan az Erkölcstan tananyagába felvéve. De van külön jogi főiskola Rómában, ahol mindkét jogot behatóan tanítják. Más intézetekben melléktárgyként adják elő, pl. Insbruckban csak szemeivé- nyékét adnak a kánonjogból, igaz, hogy ezek a részletek aztán kitünően vannak feldolgozva. A mi papneveldéinkben a nyolc rendes főtantárgyak egyike a kánonjog és ezen nem kívánatos változtatni, mert minden pap illik, sőt szükséges, hogy ismerje az egyház közjogát, alkotmányát, az egyházi közigazgatást és bíráskodást, a perjogot, a klérusra és a java- dalmakra vonatkozó jogszabályokat, a házasságjogot és az egyházi vagyonjogot, egyházi büntetőjogot. A pap hivatá- sával lényegesen összefüggő tudományág a kánonjog. Az egyházjog az egyház külső fegyelmére vonatkozó jogszabályok rendszeres előadása. Feladata a jogszabályokat egy begyűjteni és rendszerbe szedve előadni, tekintettel a ma érvényes jogra és annak történeti kifejlődésére, feladata továbbá kimutatni, mikép függnek össze mind e jogszabá- lyok az egyház alapeszméjével, létcéljával, természetével és rendeltetésével. Ennélfogva az egyházjog tárgyalásának három fő módszere lehet, történeti módszer, gyakorlati mód- szer (mely főtekintettel a ma érvényben levő jogszabályokra van) és bölcseleti módszer (mely a jogszabályok széllé- mét, alapeszméjét, indokát s az egyház alapeszméjével való összefüggését kutatja). E módszerek bármelyikének egy- oldalú alkalmazása túlzásra és tévedésekre vezet, azért leg- célszerűbb mind a három módszert összekötni. Azt monda- nőm sem kell, hogy a kánonjog, mint a jogtudomány általában eminenter positiv tudomány. 24*