Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK. VEGYESEK. 343 mikor e tanszéket átvettem, Hogy ezt a tantárgyat is önállósítottam és tankönyvül előírtam de Herdt Rubricisti- cáját (Sacrae Liturgiáé praxis 3. vol.), előadatik a senior tanfolyamban heti 6 órában. Tartalma nem egyéb, mint Commentár a római Missale, Breviárium és Rituale rubrikái- hoz, folytonos tekintettel a Rituscongregatio döntvényeire és általános érvényű rendeletéire. És ezzel megint a tankönyv kérdéséhez jutottunk, mert de Herdt kissé terjengős, ki kell jegyezni. Van ugyan hazai szerzőtől is igen jó Rubricistioa, Kiinda, Vademecum liturgicum, de az baj, hogy tulajdonképen csak a (missa privata et solemnis) misével foglalkozik, nem terjeszkedik ki a zsolozsmára és a Rituáléra. Ugyanazt kell mondanunk Erker laibachi spiritualis tankönyvéről, Enchiridion Litur- gicum, végül Hartmann Repertorium Rituum, kitűnő könyv, és kiterjeszkedik a zsolozsmára és a Rituáléra is, de az megint túlságos terjengős. E pontra néjve tehát megint csak azt mondhatom, hogy viszonyainknak megfelelő, jó rubricistikai tankönyvre volna szükség. A szertartástannal összefüggnek a minden papnevelde- ben divó u. n. assistentia próbák. Minden papneveldében heti 2—4 félórát fordítanak rá, kell is, mert mind székes- egyházzal függnek össze és a Missa solemnis, meg pontifi- calis csak úgy szép, csak úgy emeli az ájtatosságot, ha jól megy az assistentia. Általában mondhatni, hogy sokkal szebben, rendesebben assistálnak hazánkban, mint pl. Austriában. Mégis van egy-két megjegyzésem rá. Először is nem egyöntetű az assistentia az egész országban, ezt legjobban tudják azok, akik központi papneveldékben, Buda- pesten, vagy Bécsben nevelkedtek. Annyira megy a dolog, hogy pl. Yesperán Esztergomban a szerpapok is pluvialet használnak (amint a római ritus előírja), míg egyebütt dalmatikát, nem is szólva ezer apróságról. Ennek azonban mi értelme van ? nem tudom belátni. Pázmány alatt elfogad- tűk a római rítust, tessék levonni a consequentiát, s akkor meglesz az egység, ami feltétlenül kívánatos. A másik hiba, mely az előbbinek természetes folyó-
