Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Nyőgér Antal: A tévedés mint házassági akadály
266 NYŐGÉR ANTAL. urával szemben csakis bizonyos körülírások mellett és jogi biztosítékok meglétében vett át és fogadott el. lm tehát így, épen az egyház által is fölállított ez aka- dály közreműködésével is olvadt a jégkéreg, vagy ha nem olvadt, ez is segítette azt apránkint letörögetni az emberi szívről. Az egyház fölállította ugyan a rabszolgai állapot akadályát, de ezt csakis a nehéz viszonyok miatt elő- állott kényszerűségből tette, és korántsem az okból, mintha a rabszolgát képtelennek vallotta volna jogilag a házasságra, ezt a pogány keményszívűség cselekedte. Az egyház abban a nehéz helyzetben anyai szíve szerint, amint lehetett, úgy iparkodott segíteni, amiért is a rabszolgai állapot az egy- ház fóruma előtt azonnal nem képezett bontó akadályt a mihelyest a rabszolgának ura megadta beleegyezését a házassághoz. Az egyház az annak rendje, módja szerint megkötött házasságot a rabszolgák között is mindig érvényesnek hir- dette és többé föl nem oldhatónak tanította, és e tanát az egyház, amint a katakombákból az őt megillető helyére följutott, azonnal orbi et urbi nyíltan ki is jelentette. Erre nézve Nagy Konstantin idejéből mindjárt I. Gyula pápa (337—351.) fölmagasztosult lélekkel írt decretalist adott ki: »Mindnyájunknak — úgymond — egy atyja van a meny- nyékben, szegény, gazdag, szabad, szolga leikéről számol, miért is mindnyájunknak, bárminő állapotúak vagyunk, egy a törvényünk a közös Úrhoz. Ha pedig mindenki Isten ama egy törvénye alatt van, akkor valamint a szabad el nem bocsátható, úgy a házasságilag egyszer összekötött rabszolgát sem lehet többé elbocsátani.« 1 Ne gondolja azt senki, hogy ez új, könnyebbítő tan a rabszolgára nézve, nem, ez mindig megvolt az egyház- ban, de e decretalis betűi már olyanok, amelyeket a világi 1 C. 3. C. XXIX. Qu. 2. »Omnibus nobis unus est Pater in Caelis ... Si autem omnes unam Dei legem habent ergo sicut ingenuus dimitti non potest, sic nec servus semel conjugio copulatus ulterius dimitti poterit.«
