Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Nyőgér Antal: A tévedés mint házassági akadály
A TÉVEDÉS MINT HÁZASSÁGI AKADÁLY. (Folytatás,) A személyre visszaható tulajdonsági tévedés. tulajdonság körül történt tévedés bontó jellegű továbbá akkor, amidőn személyi tévedést foglal egyszersmind magában. Ez pedig akkor történik, mikor bizonyos megbatározott személynek egy, vagy más tulajdonsága az, amelyre az akarat elsősorban irányul s csak azután másodsorban arra a személyre, akié ez a tulajdonság és a tévedés épen e tulajdonság körül forog. E tévedést a sze- mélyre visszaható tulajdonsági tévedésnek nevezik — error qualitatis in personam redundans. Mivelhogy itt az érte- lem azt a tulajdonságot a személynek principaliter lénye- ges jegyévé teszi; mivelhogy a személyt csakis e tulajdon- ság teszi, azzá, aminek ő előtte lennie kell; s mivel az akaratot itt a személyhez, mint csak secundáriumhoz épen e tulajdonság, mint principálé vezeti: azért, ha e tulajdon- ság hiányzik, a hiány átmegy a személyre is, és nem lévén meg az akarat előtt a principálé, nincs meg az, amin kérész- tül ugyanez irányuljon magára a személyre és ekként köl- csönös megegyezést sem létesít. Az »accessorium sequitur principale«, filozófiai axioma itt így áll: a principálét teszi a tulajdonság, az accessoriu- mot meg a személy; a személyre visszaható tévedésben tényleg nincs meg az a tulajdonság, amire az akarat min- denekelőtt irányul, hanem van helyette egy más, amit meg
