Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

74

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

tunica-nak; holott az argenteuili köntöst a fönnemlített Hugo chartája »cappa pueri Jesu« elnevezéssel illet, vagyis a gyermek Jézus öltönyének mondja. Ehhez járul Beissel bizonyítása, aki kimutatja, hogy a cappa mindig alsó ruha- darabot jelent.

Másfelől Jacquemot utal az argenteuili köntösön talált vérfoltokra, ami azt bizonyítaná, hogy ez öltönyt adták Jézusra ostoroztatása után, hogy vigye a keresztet a kaivá- riára, és így erre vetettek sorsot, miután szétdarabolva nem lett volna értéke. Ami pedig a »cappa pueri Jesu« elnevezést illeti, arra azt mondja, hogy ez ama középkori hiedelemből származott,· mely szerint a gyermek Jézus öltönye csodás módon növekedett testével.

Az evangélisták hallgatása ezt a vitát eredménytelenné teszi, mert ép úgy föl lehet tenni, hogy Krisztus Urunk mind a két köntöst viselte kínszenvedése idején, mint azt, hogy a másikat a katonák utána hozták; a hagyomány is szól azonban arról, hogy az Úr a keresztfa súlya alatt megbotlott, valószínűleg hosszú köntösében, ami az argen- teuli rövidebb öltönynél alig tehető föl. Ez eldöntetlen kérdés marad, ellenben bizonyos az, hogy mindkét köntös a Megváltó öltönye volt.

Sybel és Grildemeister »húsz tunikái« semmit sem bizonyítanak ez ellenében; mert ezek vagy amazoknak darabjai, vagy az Úr más köntösei lehetnek. A trierinek hiányzó részeit Bambergben, Maria-Laachban, Brémában, Borkumban mutatják. A moszkvai tunika csak Icét □ hüvélyknyi vászondarab, Sybel mégis azt mondja, hogy ha már egy hiteles tunika létezik, akkor a moszkvai volna az. Beissel egyébiránt Sybel ellenében kimutatja, hogy ötven különböző ily tunikát tisztelnek világszerte. Egyébiránt teljességgel nincs bebizonyítva, hogy az Üdvözítőnek a rajtavalóján kívül más öltözete nem lett volna.

Mint fönnebb említettük, a lateráni tunikát is úgy sorolja föl egy katalógus, mint varratlant; ez utóbbi kife- jezés interpolatiónak látszik; más kútforrások is megemlé- keznek róla különböző módon, így a »Mirabilia« című római