Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 799 és Mátyás között a sors dönt, a második esetben pedig Pál és Barnabás választása quasi inspiratione történik. Ezzel szemben a tulajdonképi püspöki székek betölté- sónél az apostolok a személy-kiválasztásnál — így sz. Pál Timotheusnak Ephesusba, Titusnak Cretába, Péter apostol Kelemennek Rómába s János apostol Polycarpusnak Smyr- nába való püspökké rendelésénél — kétségtelenül teljesen szabadon és függetlenül jártak el, habár a püspökrendelés módja nincs hiteles adatokkal felderítve. Az apostoli kort követő időben a negyedik századig az üresedésbe jött püspöki székek betöltése céljából a tar- tomány közelebb fekvő püspökei az üresedésbe jutott egy- háznál összejönnek, s a püspökválasztás a nép s a clerus jelenlétében s részvételével megy végbe, miután ez ismeri legjobban az egyesek életét, s így tanúságot tehet arról a jó hírnévről, a melynek sz. Pálnak Timotheushoz írt levele szerint a felszentelendőben meg kell lennie. Ennél a választásnál — amelynek felvilágosító adatai római sz. Kelemennek a korinthusiakhoz írt első levele s Cypriánnak levelei — a döntés, a judicium a püspököket illette, a clerus tanúskodása s a nép jelenléte mellett, —- plebe praesente, de testimonio clericorum — vagyis ezt a két ele- met a most említett tartalommal bíró suffragium illette; vagyis a clerus és a nép jelölteket állíthatott, a választás- nál a jelöltek érdemessége vagy érdemetlensége mellett tanú- ságot tehetett, tetszését vagy nem-tetszését nyilváníthatta, azonban szavazati joggal nem bírt. A római püspök megerősítési, felszentelési s kineve- zési joga azonban már ekkor is általánosan el volt ismerve, habár annak tényleges gyakorlására a három első század viszontagságai között kevés alkalom lehetett; azonban tény- leg mégis előfordultak esetek Itália, Spanyolország, Gallia, Afrika s Ázsia egyházai körében, amelyek e jogok álta- lános elismerését tanúsítják. A IV. században új irányt vesz a jogfejlődés, amely- nek eredménye az, hogy a választás kizárólag a tartomány püspökeit illeti meg, s a szomszéd tartomány püspökei csak 52*
