Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

796

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

S így az egyházi ■szervezet világtörténelmi megjelené- sének s világtörténelmi jelentőségű létének és működésének egyik nagy jelentőségű kérdése képezi a püspöki székbetöl- tés történelme feldolgozásának tárgyát, amely azonban nem- csak a magyar, hanem a külföldi jogi és történelmi iroda- lomban is csak kevés összefüggő nagyobb munkát tud fel- mutatni.

Azonban a püspöki székek betöltése történelmének ily szempontból s körben való felfogása és feldolgozása nem juttatja kifejezésre ennek a feladatnak igazi nagyságát és tar- talmát.

A kérdésnek alapjai és részletei sokkal messzebb nyúl- nak szót az egyházi és állami élet fejlődésébe; mert ez a névbeli megjelölése és körülírása szerint szűkkörű kérdés a történelem egyes szakaiban kapcsolatba jut az egyházi szervezet más elemeinek s orgánumainak és azok hatásköré- nek kialakulása menetével s kapcsolatba jut egyszersmind az állami élet és az alkotmány-fejlődés formációival s az ezeket vezető eszmékkel.

Ennek felel meg az, hogy a püspöki székek betöltésé- nek kérdése egyes korszakokban az általános fejlődésnek, az állami, a világi hatalmi viszonyok leghatalmasabb fejlő- dési irányzatának s alakulatainak egyik jelentékeny nyíl- vánulásaként jelentkezik; s nem annyira az egyházi méltó- ság betöltésének egyházi szabályai szempontjából, mint inkább a világi hatalommal való kapcsolata s viszonyára való tekintettel bir jelentőséggel s áll előtérben.

Ezzel szemben viszont az egyházi általános jogfejlődés szempontjából tekintve a kérdés megjelenését, azt ott talál- juk a világi elemnek az egyházi igazgatás körüli befolyása kérdései körében, a nép, majd az előkelőbbek részvétele, a fejedelmek kinevezési joga stb. formájában; a metropolitai intézmény, a káptalanok, a római szentszék jog- és hatás- körének kifejlődése menetében stb.

Mindennek puszta fölemlítése is már végtelen széles látkört tüntet föl, amelynek körén belül áll, mint tisztá- zandó kérdés, a püspöki székek betöltésének kérdése.