Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
774 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK. VEGYESEK. tisztet nagy buzgalommal töltötték be, sőt különösen a gyengébb tanulók ezáltal túlterbeltettek annyira, hogy 1895-ben elhatároztuk, miszerint rendes hitoktatókul többé nem adunk papnövendéket, mert »omne nimium vertitur in vitium.« Azóta rendszeresített a város két új hitoktatói állást és a papnevelő visszatért eredeti javaslatára, mely szerint a papnövendékek csupán hospitálnak a belváros iskoláiban. Ami a tankönyvet illeti, Fonyó elég jó, szól az első részben a hitelemzés kezelőjéről, vagyis a hitoktatóról, a hitelemzés alanyáról, vagyis a gyermekről és lelki tehetsé- geiröl, a hitelemzés anyagáról, vagyis a tantervről, itt egye- bek közt a püspöki kar hivatalos tantervéről, végül a hit- elemzés kezeléséről,névleg tanalakjáról, a kérdezésről. A máso- dik részben az egyes vallástani tárgyak, a káté, a bibliai tör- ténet, az egyháztörténet és szertartástan módszeréről külö- nősen, mindenütt felsorolva a tan- és segédkönyveket, végül a hitélet gyakorlásáról és itt az imáról, a misehallgatásról, az egyházi énekről, az első gyónók, áldozok és a bérmálán- dók előkészítéséről. Itt is kívánatos lenne a segédkönyveket felsorolni, amit elmulasztott. A függelékben ad részletes tantervet, tananyag beosztási tervet az osztott és osztatlan népiskoláról. Azonban nemcsak 4 osztályú, de 6 osztályú, továbbá nemcsak 4 tantermes, de 2 vagy 6 tantermes nép- iskola is van. Végezetül ad módszeresen kidolgozott hit- elemzéseket mind a 4 fent felsorolt tantárgyból. Kétségkívül körülbelül ez az a tananyag, amelyre a papnevelői hitelemzéstannak ki kell terjeszkednie. Azonban az általános elméleti (első) rész nem áll minden kifogáson felül. Továbbá részint nagyon röviden, részint egyáltalán nem foglalkozik a hittanítás egyes munkaköreivel, ilyenek a vasárnapi ismétlő iskolások, az iparostanuló-iskolával, a templomi keresztény tanítással, a polgári és kereskedelmi fiú- és leányiskolával, az ipariskolákkal, a kisdedóvókkal és tanító- képzőkkel, a tulajdonkópeni középiskolákkal, gimnáziummal és reáliskolával. Pedig a papnevelői hitoktatástannak két- ségkíviil ki kell terjeszkednie a hitoktatás egész területére,
