Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
756 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. vagy gyökeresen romlott ifjú, akit gyógyítni, illetve eltávo- lítani kell, és annál jobb, ha mennél több alkalma van ezt észrevennie az elüljáróságnak. Szükségtelen tehát azon a gyakorlaton változtatni, mely nem követ a VI., IX. parancsot illetőleg sem egyik, sem a másik alakban kivételes eljárást. Ami a tankönyvet és az erkölcstant rendszereket illeti, Mihályi! megjegyzése szerint csodálatos, hogy míg más orszá- gokban, egyes szerzetes-rendeket kivéve, a probabilismus rendszere úgyszólván általánosan el van fogadva, nálunk sokhelyt idegenkednek tőle, aminek oka a megszokott tan- könyv, Müller aequiprobabilismusa. Müller szép, úgymond, de inkább olvasásra, mint tankönyvnek való. A probabilista szerzők: Glury, Ballerini, Lehmkuhl, Sabetti stb. módszertani berendezésüknél fogva is sokkal alkalmasabbak tankönyvnek. Azonfelül a dolog természetéből is világos, hogy a proba- bilizmus elfogadása az erkölcstan gyakorlati alkalmazását rendkívül megkönnyíti, mig az aequiprobabilismus homá- lyosságot szül. Már fentebb megjegyeztem, hogy Müllernek is megvan- nak a maga jó oldalai, nagy figyelmet fordít a tévedésekre, továbbá a pozitív theologiára, a tanítóegyház döntvényeire, a Szentírásra, a szentatyákra és az egyházdoktorokra, név- leg sz. Tamás- és sz. Alfonzra, mégis magam is a kikü- szöbölése mellett vagyok a következő okokból: I־° miután intézetünkben 1897-ben behoztuk a keresztény erkölcstan sikeres tanításának mellőzhetetlen előfeltételét, az erkölcs- bölcseletet, akkor felesleges az egész első félévet Müller I. kötetére, vagyis az erkölcstan általános részére pazarolni, amely tananyag, úgyszólván, teljesen közös amazóval. Ezt a bajt Lehmkuhl behozásával elkerülnők. II" Müller túl- ságosan terjedelmes tankönyv, amely terjengősségnek az oka azonban nem a dolog érdembeli tárgyalásának kimerítő volta, hanem a casusok és a patristikai paraenetikus olvasmányok. Müller szándéka helyes, ne legyen száraz tantárgy, merően oktató, hanem nevelő hatású is az erkölcstan tanítása és legyen összekötve casuistikával, de a túlságos terjedelem, heterogén dolgok (casusok) felvétele által nehezíti a helyi