Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁXYI MOZGALMAK. VEGYESEK. 743 csak később választották szét. Az erkölcstan különválasz- tásából, önállósításából bizonyos előnyök is származtak ugyan, de másrészt, amint helyesen jegyzi meg Hettinger,1 nem tagadható, hogy az erkölcstan ellaposodása is e külön- választás sajnos következménye volt. Épen azért ez a szétvá- lasztás ne legyen feltétlen, hanem csak viszonylagos. A dog- matikának erkölcsi és az erkölcstannak dogmatikus oldala van. Valamint az igazságok általában megvalósulásra töreked- nek a gyakorlati életben és fordítva az élet igazság nélkül csak látszat és hazugság: úgy törekszenek a hittan tételei megvalósulásra az erkölcstan által. Az erkölcstan nem egyéb, mint a keresztény embernek a keresztény hiten alapuló keresztény életéről szóló tudomány. Minden metafizikának, minden világnézetnek megvan a maga erkölcstana. Pl. az anyagelvi metafizika és ismeretelmélet természetes folyó- mánya az érzékelvi erkölcstan: hasonlókép a keresztény hittan természetes correlativuma a keresztény erkölcstan. Az újkor bölcseleté valamint megtámadta a természet- vallás alaptételeit, úgy megtámadta a természeti erkölcstan alaptételeit is. Független és laikus morál, kategorikus impe- rativus, autonom morál, érzókelvi erkölcstan, naturalismus, a humanitás erkölcstana stb. megtámadják részint a józan természeti erkölcstant, részint a keresztény erkölcstant; annál fontosabb az erkölcsbölcselet és a keresztény erkölcs- tan beható, alapos, tudományos tanulmányozása. Szükséges nevezetesen a természeti erkölcstan védelme, vagyis az erkölcsbölcselet, mert amint viszonylik a kinyilatkoztatás hittana a természetvalláshoz, t. i. mint felsőbb fok az alap- fokhoz: úgy viszonylik a keresztény kinyilatkoztatás erkölcs- tana a természeti erkölcstanhoz. A természetfeletti rend feltételezi mint alapfokot a természeti rendet. Ezért is szűk- séges az erkölcsbölcselet tanítása, épen itt ismerkedik meg a tanuló a modern kor gyakorlati tévedéseivel, korunk erkölcs- tani, jogi, politikai, államtudományi, sociologiai és köz- gazdasági tévedéseivel; valamint a filozófiában és a hitTimotheus magy. ford. 360. k.
