Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve

740

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

Én folyóiratomban úgy a papképzés jobbítására álta- Iában, mint névleg az egyházi ékesszólás ügyének feliendi- tósére eddig is teljes erővel törekedtem, ezentúl is törekedni fogok. Mind a két célra magam is kifejtettem nézeteimet és nyilvánítottam óhajaimat, meg más illetékesek cikkeinek is helyt adtam, sőt nyilatkozattételre számosakat felkértem. 1890-től kezdve éveken át folytatott eszmecsere után végre fölvetettem azt az eszmét, hogy talán jó volna a papkép- zés módosítása tárgyában szakférfiak országos értekezletét tartani. Miután az eszme sokak tetszésével találkozott, 1896 nyarára ily értekezlet összehívását terveztem. Terve- met illetékes helyeken be is jelentettem, a legilletékesebb helyen, 1895 április 30-án helyesléssel is fogadták, de még sem tartatott meg, mert a valósításban épen engem, a tér- vezöt, sajátos körülmények meggátoltak.

De az idő haladtával az ily körülmények is változni szoktak s azért még mindig nem adtam föl- a reményt, hogy a papkópzés jobbítása ügyében tervezett »szakférfiak orszá- gos értekezlete« nemsokára megtartható lesz.

Kérek mindehhez szíves hozzászólást.

Dr. Kiss János.

.4 szerző úr cikkét külön lenyomatban a nagyméltó- súgú püspöki kar összes tagjainak megküldötte.

A CSANÁDI PAPNEVELŐ-INTÉZET REFORMÁLT TANTERVE.

VI. Kér. erkölcstan. (Theologia moralis.) A dogmatika után legfontosabb tárgy az erkölcstan, úgymond dr. Mihályfi.1 A régieknél az erkölcstan a scholastikus theologiának egy része volt, amint aqu. sz. Tamás is a Summa Theol. második részében adja elő az erkölcstant. Később szakadt a theologia két tárgyra, dogmatikára és erkölcstanra, mely utóbbit az olasz és francia papnevelőkben többnyire a liturgikával kapcsolják össze, míg a Rautenstrauch-féle rendszer ismét 1 Id. mii, II. 186. k.