Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Huber Lipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint

HUBER UFÓT.

tulaj donkópen a 7 462 ־, vagyis a 69-ik után, tehát a 70-ik évhét folyamán) megöletik a Krisztus; és nem leszen a: δ népe, mely őt megtagadja. Es (büntetésül a Krisztus meg- gyilkoltatásáért) egy nép jövendő fejedelmével (a rómaiak Titus vezérlete alatt) a városi és szentélyt széthányja; ennek vége pusztítás, s a had elmúltával az elhatározott végpusztulás« (nemcsak a város és a szentély nem épül föl többé, hanem a theokratikus állam is mindenkorra meg- szűnik, és elvettetik mindaz, ami azzal valaha összefügött, a zsidó nép maradványa pedig szetszóratik az egész világon.)

A jövendölés e komor igéi közé Gábriel most vigasz- talókat sző bele. Megjövendöli ugyanis, hogy a Messiás az utolsó évhétben új szövetséget köt, azaz a szó legtöké- letesebb értelmében vett theokratikus országot alapít, mely- nek sokakat — zsidókat és még inkább pogányokat — fog megnyerni, tudniillik részint saját, részint apostolainak működése által.

27. »De az egy héten (tudniillik a hetvenedikben, halála által s az általa alapított egyház által a Messiás) sokakkal megerősíti az (új és örök) szövetséget (a Messiás ugyan mindenkiért meghalt, de sokan hitetlenségük és gonoszságuk miatt önként kizárják magukat az általa hozott váltság jótéteményéből), és a hét (a hetvenedik évhét) felén (azaz közepén, vagyis 3'/2 év múlva, mely után befejezte nyilvános működését) elfogy (érvényét s jelentőségét vesztve jogilag megszűnik; mert tényleg csak néhány évtized után, a rómaiak ostroma alatt szűnt meg) az (ószövetségi) eledel- és egyéb áldozat (mert felváltja azokat az újszövetségi igaz áldozat, melynek amazok csak gyarló előképei, puszta árnyéka voltak);1 és leszen

1 Amint Jézusnak »beteljesedett!« szava a keresztfán elhang- zott s pünkösd napján a Szentlélek kiáradásakor az uj egyház meg- alakult, az ószövetség szertartásos része érvényen kívül helyeztetvén, tartalom nélküli héj, élettelen hulla lett, mely azután, mint minden tiszteletre méltó holttetem a halottas házban, még egy ideig fönn- maradt ugyan a földön, — de Jeruzsálemnek, a theokratikus köz- pontnak elpusztításakor borzasztóan komoly eltakarítás mellett sírba tétetett (Aqu. sz. Tamás).

666