Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink

592

A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE.

Addeeg penitenciat zannya lánnyá syrassa es gyonnya byneyth, myg az yrgalmassagnak ydeye yelen vagyon. Érdy Codex 22.

Egyházi rend, papi rend, papi méltóság. Régebbi nyelv- emlékeinkben e két utóbbi alakjában fordul elő. Az egy- házi rend az ordo ecclesiasticus szó szerint való fordítása. A rend különben szláv eredetű, kölcsönzött szavunk; szí. rédit, a magyarnak eredeti szava a rend kifejezésére a szer volt. — A pap szót szintén a szlávból vettük át. ó-szláv: popu.

Házasság. Nyelvemlékeinkben mindenütt ezen alakban fordul elő. Sem vágoc kéz hazassag köteléknek. Bécsi C. 2. Hazassagra menween az menyekzebő hywa el wr ysten. Jord. C. 621. Oávid, a Saul leányának házasságához kétszáz filis- teus környül-metélt bőrével jutott. Pázmán Préd. 159.

Az eskü szó — Yámbéry szerint a török icku-ból — előfordul ugyan régebbi nyelvemlékeinkben, de a házasság- kötés kifejezésére az esküvő szó használata csak újabb ke- letű. A menyegző szintén föltalálható már legrégibb nyelv- emlékeinkben, még pedig a következő alakokban: menye- kezet, menyekezö, menyekzö. (Y. ö. meny = nurus, menyez = desponso, menyecske = neonupta.) Λ meúekezetnec fiai Münch. C. 74. Meeg nem érkézét Cristusnak menyekeívziuebe. Virg. C. 130. A kyral meenyekzőt zolqaltat vala ew leeanya- nak. Érdy C. 167.

Utolsó kenet. A latin extrema unctio fordítása. Régen csak kenetes vagy utolsó kenetes. Kommunikaluan s magot meglcenetetuen. Debr. C. 225. Vettetyk reez zerent való leér- dees anya zent egyháznak menden zentsegerevl: a kerezt- seqnek feel vetelerevl, az bérmálásról, az vtolso kenetesrevl. Corn. C. 17.

Pápa. Az olaszból vettük át: 01. il papa. így fordul elő legrégibb nyelvemlékeinkben is. Oly zentsegeic vala hogy nemezak pispekek, gardinarosok, de papa es kiuanyauala hal- lány. Ehr. C. 75. Gergel papa ez zent martyrokrol eellyen peldaat yr. Érdy C. 359. A papok es burátok a missend, gyúntatással es egyeli papa es sátán haloiaual nem hálazhat- nak. Mel. Sz. Iván. 344. Yerbőcynél a summus pontifexnek