Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink
A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE. 583 nyítő ken szócskából magyarázza, melyből szerinte ten lett. Vámbéry azt mondja, hogy az isten szó egy a parszi val- lás izdan, jezdan szavával, s pluralis majestaticusban azt jelenti, akit tisztelni kell■1 Mellette szól a Petrarca-códex, mely szerint a jezdü még a XIII. században is istent jelentett kun nyelven. Hunfalvy a finn isd = atya, öreg és valami török ten, teng = ég alakból magyarázza. Steuer János az isten szót így választja ketté: is-ten. Az is szó (HB. ise, isemucut Adamut) az ős régebbi alakja, s eredeti jelentése öreg, ami a finn-ugor nyelvekben rokon az atya fogalmával (pl. mordvin ata = senex, magyar atya = pater); a ten szóban a vogul tolj mását látja (magyar fia-tal), az n diminutivummal megtoldva, úgy, hogy az isten szó eredeti alakja is-téln lett volna.1 2 * 4 Hunfalvy szerint a magyar Isten fogalmát eredetileg az eleve szóval fejezte ki, mely a HB.- ben is előfordul: Mennyi miloszthen teremteve Eleve miv isemucut Adamut.8 Ez volna tehát Istennek a finntől átvett s az isten szónál öregebb neve. Szerinte a magyar elev az osztják jelen vagy jielen szónak felel meg, ez pedig a finn ilm-nek, mely eget, személyesítve pedig Istent jelent. Az isten szó csak később, török befolyás alatt került a magyar nyelvbe s kiszorította az eleve használatát. Talán erre vezet־ hető vissza a ma káromkodásszerűleg hangzó »öreg isten« kifejezés.1״ A kérdés eldöntetlen. Nyelvemlékeinkben az isten szó, bár különböző ortográfiával, mindenütt ugyan- azon alakban fordul elő. Wimagguc isten kéglimét ez lelic ért HB. Néha ymadsagban monda vo yftennek Vram Ayanlom te neked en foka/fagomat Icyt adtai nekem. Ehr. C. 118. Dyczeeryk vala yzraelnek ysteneet Jord. c. 403. Nagyon sze- réti a magyar az úr-isten kifejezést. Vromc isten kegilme Η. B. Zeresed atte Vradat istenedet. Virg. C. 121. Azt mongya Wr Ysten. Jord. C. 727. En byneymet meg akarom vádolni 1 Yámbéry : A magyarok eredete. 304. 1. ־ Nyelvtudom. Közi. XXI. 459. 8 Mások szerint az eleve élőt jelent, s hiányzik mellőle az isten szó, a mi valószínűbb. 4 Hunfalvy Magyarország Ethnographiája 240. és köv. 1.