Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Haiczl Kálmán: Felfüggesztés ex informata conscientia
FELFÜGGESZTÉS EX INFORMATA CONSCIENTIA. 555 kezik a természeti joggal, az igazságszolgáltatással, de sőt a keresztény szeretettel is és illuzóriussá teszi a kánon- jogot, s amellett, hogy a püspök a papot szükségtelenül pellengérre állítja, önmagát annak a veszedelemnek teszi ki, hogy ítéletét megsemmisítik. Tehát sem az esetleges botrányt el nem hárítja, sem célját el nem éri. Mit tegyen hát a püspök, hogy nyugodt lelkiismerettel eljárhasson? Elkerülhetetlenül szükséges, hogy az ügyet a püspök személyesen intézze el. Minden más személynek, legyen az bár általános helyettes, vagy udvari pap, közre- működését lehetőleg kerülnie kell. Mihelyt tehát a püspök ilyen büntetendő titkos cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, először is arra kell törekednie, hogy annak tényle- ges elkövetéséről meggyőződjék, vagyis bizonyítókok után kell látnia. Tanúkra van szüksége. Ám a tanúk kihallgatá- sánál is nagy elővigyázatot kell gyakorolnia s őket óvatos- ságból arra is megesketnie, hogy vallomásaikat és a bűn- tényt magát titokban tartsák. Mindezt persze személyesen kell végeznie. Mi sem gátolja abban, hogy magát az illetőt be ne idézze s kikérdezze. Ha azután a püspök azon meggyőződésre jutott, hogy az illető a terhére rótt titkos cselekményt tényleg elkö- vette s e meggyőződése oly természetű, hogy eljárásáért a Congregatio előtt is felelősséget vállalhat: akkor az ítéletet ex informata conscientia kimondhatja, illetőleg megírhatja. Mert az ítéletnek az ítélettel való mikénti közlése is elég fontos. Szóbeli közlés semmi esetre sem elégséges, az ítéletnek írásban kell kiadatnia.1 Minthogy pedig a titok- tartás az egész eljárásra kötelező, legcélszerűbb a felfüg- gesztő iratot az illetőnek kezébe személyesen átadni, köztény a suspensio kimondása után napfényre kerül, de világosan hozzáteszi: »si crimen-------- fuerit ab aliis evulgatum«, tehát csak a püspökön kívül álló személyekről van szó, nem pedig magáról a püspökről. 1 Hujusmodi praeceptum semper in scriptis intimandum est, die et mense designato. Inst. S. Congr. de Propag. Fide 20, Oct. 1884. Vering. Archiv 5G köt. 181. 1.
