Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Haiczl Kálmán: Felfüggesztés ex informata conscientia

FELFÜGGESZTÉS EX INFORMATA CONSCIENTIA.

549

Mikép fogja azonban a püspök beigazolni, hogy a bűnösnek a rendes perbeli bizonyítékok alapján való elma- rasztalása fizikai vagy morális lehetetlenségbe ütközik ?

Hogy a dolgot könnyebben megérthessük, tudnunk kell a különbséget, mely a püspöknek bírói minősége és az ex informata conscientia ítéletnél követendő eljárása közt fennáll. Ott a püspök mint bíró ítél, tehát bírói meg- győződóst kell a bűntényről szereznie; itt ellenben az ité- letet mint püspök, mint papságának elöljárója mondja ki. A püspöknek, hogy ez informata conscentia ítéletet mond- hasson, épen oly bizonyosságot, épen oly meggyőződést kell szereznie a bűntény elkövetéséről, mint a bíró- nak, csak a bizonyosság, a meggyőződés megszerzésének módja más.

Pl. három hitelt érdemlő férfiú a bírónak az utcán elmondja, hogy N. bűntényt követett el, és állításukat bíró- ságon kívül esküvel is bizonyítják, úgy hogy a bírónak legkisebb kételye sem lehet. Hallja a tanúkat, és meggyő- ződést szerez a bűntényről mint magánember. Az utcán ugyanis nem bíróként működik, sőt az a bizonyos ügy addig talán még folyamatba sem lépett. Ha már most később ugyanazon bíró ugyanazon ügyben a bírói széken ül s azt a hitelt érdemlő három férfiút tanúul hívja be, ezek azon- bán a tanúvallomást megtagadták: akkor, ha egyéb bízó- nyítékai nincsenek, a vádlottat fel kell mentenie, mert előbb szerzett meggyőződésének hasznát nem veheti; meg- győződését ugyanis nem bírói minőségében szerezte, s most, mikor mint bíró megszerezhetné, fizikailag akadályozva van benne.1

Tegyük fel azonban, hogy ugyanezen tanúk a pap bűntényét a püspök előtt tárják fel és állításukat ugyan- csak bíróságon kívül esküvel is megerősítik. A püspök,

cium, neque in rumores vulgi deducta sit, neque insuper ejusmodi numero et qualitati personarum cognita sit, unde delictum censeri debeat notorium.« Instruet. S. Oongr. de Propag. Fide Veringnél Archiv 56. köt. 181. 1.

' Droste i. m. 85. 1.