Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Haiczl Kálmán: Felfüggesztés ex informata conscientia
FELFÜGGESZTÉS EX INFORMATA CONSCIENTIA. 547 atyák a régi törvény alól, amelyet megújítottak, a suspen- siót illetőleg kivételt tettek volna és a perenkívüli eljárást ex informata conscientia egyáltalában minden bűntényre, még a nyilvánosakra is kiterjesztették legyen, melyekkel szemben a régi jog fentartása is eredményre vezetett. Továbbá ugyancsak a zsinat a püspököket arra figyel- mezteti, hogy az egyházi fenyítékek, gyógybüntetósek alkal- mazásánál a keresztény szeretet, szelídség és kíméletet gya- korolják, sohasem feledkezvén meg arról, hogy alattvalóik- nak pásztorai s nem hóhérai.1 Mikóp egyeztethető ez ősz- sze azzal, hogy a suspensio ex informata conscientia a nyíl- vános bűntényekre is alkalmaztassák ? Nem jönnének·e ellenmondásba a »Qualiter et quando« kánonnal, és nem szolgáltatnák-e ki a papság önállóságát és decorumát véd- telenül az emberi önkénynek és szenvedélynek, melyet ez esetben sem bírói vizsgálat, sem bírói bizonyítók nem kötne ? Nem tennék-e épen ezzel a főpapság kezébe a leg- alkalmasabb fegyvert arra, hogy korlátlan percussores legye- nek?2 Minek újították volna meg akkor a »Qualiter et quando« kánont ? Végül: a sententia ex informata conscientia kényszer- eszköz a rendkívüli szükség eseteiben. Mivel pedig már termé- széfénél fogva könnyen visszaélésekre adhat alkalmat, nyilvá- nos vétségek vele már ezért sem büntethetők. A rendes peres eljárás sokkal több garanciát képes nyújtani arra, hogy a vádlottal igazságosan bánnak, azonfelül egy igazságtalan Ítélettel szemben mindig kézügynél van a felebbezós joga. Különben, eltekintve a felhozottaktól, hogy a sen- tentia ex informata conscientia csakis a titkos bűntények1 Illnd primum eos admonendos censet, ut se pastores, non percussores esse meminerint, atque ita praeesse sibi subditis opor- tere, ut non in eis dominentur, sed illos tamquam filios et fratres diligant — — — Quos tamen si quid per humanam fragilitatem peccare contigerit, ut illos arguant, obsecrent, increpent in omni bonitate et patientia, quum saepe plus erga corrigendos agat bene- volentia quam austeritas, plus exhortatio quam comminatio, plus caritas quam potestas. Sess. XIII. cap. 1. de ref. 3 Kober, Die Suspension. 70—72. 1. 36*
