Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
536 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF. művet adtak ki: Brand, Laberenz, Zarbl, Fluch, Sailer a néme- teknél; a francziáknál: Mullois, van Hemel (belga), Bellefroid; olaszoknál: Gatti (ford. Molitor), Audisio. Továbbá újabban Sailer nyomán: ./«i.s. Hirscher, a franczia Dupanloup. Rendszeres művet: Schleiniger S. J. és Jungmann S. J., Stolz Alban (népszer.) 1 Brecher U.: Praecepta eloquentia, in usum scholae, ed. III. Bonn, 1896. Ernesti C.: Anleitung z. geistl. Beredsamk. Regensburg, 1881. Haar F.: Comment. in litter. encycl. s. congr. epp. et reg. super s. praedicatione datas jussu Leon. XIII. e S. Franc. Sal. et S. Alph. deprompt. Paderborn, 1897. Kleutgen: Ars dicendi priscor. potiss. praeceptis et exemplis illustrata, ed. XII. Taurini, 1895. Meunier: Die Lehre vom Predigtthema Paderborn, 1892. Nissl Th.: Die Disposition d. Rede, mit besond. Rucks, auf die geistl. Rede. Regensburg, 1875. Petz F. S.: Die Hom. u. Rhe- törik in Beispielen. Passau, 1876. Racke G.: Die Verwaltung d. Predigtamtes mit Berücksicht, der gegenwärt. Zeitverhältnisse. Freiburg, 1892. Richer A.: Das Percopen-System. Vers, ein gen.- histor. Entwickl. dess. in d. röm. Kirche in d. erst, sechs Jahrh. Wien, 1892. Továbbá még említendők: Caussinus Nie.: De eloqu. sacra et hum. libri XVI. Paris, 1636. Grocius L.: Orator eccles. Brem. 1624. Freppel Giern.: Cours d’éloquence sacrée fait ä la Sorbonne pendant l’année 1864—65. 2. ed. Saint-Germain. Garda: Evan- gelicus concionator. Lugduni, 1622. Graser R.: Vollständige Lehr- art in Pred. Salzburg, 1766. Greguss Mich.: Durch welche Mittel kann die Wirksamkeit des Kanzelredners erhöhet werden. Eine gekrönte Preisschrift. Pest, 1821. Hetlinger F.: Aphorismen üb. Pred. und Prediger. Freib. i. Br., 1888. Horváth János: Az ékes- szólás a koporsónál. Veszprém, 1876. Kaprinay Steph. Institutio eloquentiae. 2 köt. Kassa. Cypriani Soarii: S. J. Artis rhetoricae libri III. Kassa, 1752. Montargon Hiacinthe: Dictionnaire Apóst, á l’usage de MM. les curés etc. Paris, 1776. vol. 14. Oratoria Sacra seu eloqu. eccl. Balth. Ecker: Ingolst. 1765. Schleiniger: Bildung d. jung. Predigers. Freib., 1882. Instruet, pract. concion. Tob. Löhner Dilling, 1713. Keckermann Barth: Rhetoricae eccl. libri 2. Hanoviae, 1608. Klampaczky: Irányeszmék az egyházi szónoklathoz. Eger, 1879. Longhaye P. G.: La prédication des grandes maitres et grandes lois. Paris, 1888. Osiander Lucas: De ratione concionandi. Tubing. 1582. Répássy János: Egyházi beszédek a szónoki előadásra vonatkozó szabályokkal. Budapest, 1877. Schott · Kurzer Entwurf einer Theor. der Beredsamk. Leipzig, 1815. 1 Keppler. Homiletik 1. Wetzer-Welte. VI. 200—207. etc.
