Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL.

505

Hollandiában már Radbod pogány király halála (719.) és a frieseknek Martell Károly által történt leigáztatása után (736.) kezdett a keresztény vallás mélyebb gyökeret verni. Az evan- gelium első hirdetői voltak Hollandiában sz. Ámand, Liwin, Eli- gius, Wilfrid, Bonifácz, Ludger és Willehad. Willebrord, első utrechti püspök (j 739.) székhelyén híres iskolát alapított, honnét később a keresztény felvilágosúltság és tudomány az egész országra szétáradott. A középkorból azonban csak kevés Írott emlék maradt fönn Hollandiában, azok is latin nyelven írvák, minthogy a holland nyelv csak lassan fejlődött ki. Az egyházi szónoklat első zsengéi itt is a scholasticismus és misticismus behatása alatt fejlettek ki. A XIV. században az egyházi szónoklat terén kiváló érdemet szer- zett Gérard Groote (Gerhardus Magnus) szül. 1340., f 1384. (Sermo in festo Palmarum de paupertate.), Joan. Brinckerinck, Didericus van Delft, Joan. van Schoonhoven, Joan. Brugman, minorita. Kimagasló alakja nemcsak Hollandiának, de az egész közép-kornak: Thomas a Kempis (1380—1471.) és Dionysius Kartuz (1402—1471.).

A XVI. században e tartományokban a reformáció tarolta le a katholikus egyház vetéseit és a hitéletben mérhetetlen kárt okozott. A protestáns fanatizmus sok templomot megszentségtelenített, kolos- torokat, iskolákat beszüntetett és a templomokat lefoglalta, az iskolában eltiltotta a keresztény katholikus hit tanítását, Gór- kumban és egyebütt is martir-vért ontott. Ez az oka, hogy 1583. óta Hollandia csak missio-terület volt, melyet titokban apostoli vikáriusok alapítottak és tartottak fenn. 1614-ben a katholikusok száma Hollandiában 200.000-re, a papság száma 170-re apadt le. Ily körülmények között az egyházi szónoklat természetesen nem virágozhatott, csak titokban lévén lehetséges az Isten igéjének hirdetése. — A XVI. száz. még említésre méltó Cornelius de Snekis, dóm. r. (fl531.). —AXVII. száz.: Stolpart van der 1Viele (f 1630.), Marius (f 1652.), Joan. van Heumen, ki hitág. erkölcsi beszéde- két dolgozott ki. De ■ Sterfetyke Adam, Mat. Agollie, ág. r. — A XVIII. században a kormány nagyobb türelme folytán a katho- likusok száma ismét meggyarapodott. Azonban ugyancsak akkor a Jansenista felekezet is megerősödött s Utrechtben érsekséget, Harlemben és Deventerben pedig püspökséget alapított. Ezen időből vasár- és ünnepnapi szentbeszédek maradtak fönn a követ- kezö prédikátoroktól: Joan. Muldera, Joan. Nanninga, Mart. Ant. Fraatsa, Tomas Stellinka. — Hollandia sorsa a XVIII. és XIX. században igen változó volt. A franciák elfoglalván Hollandiát, a katholikusok felszabadultak, azonban a hierarchia újjászervező- sének útjában állott Napóleonnak a Szentszékkel való viszálya. Javult az egyház helyzete I. Vilmos (1827. XII. Leo concordat.),